Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
- 118 6/ horvátországi tartományi gyűléseket és 7/ kis országgyűléseket illető irományok, naplók, közlemények, jegyzőkönyvek. A felhivás egyidejűleg arra vonatkozólag is kért értesítést, hogy a megye hajlandó volna-e az esetleg feltalálható iratokat lemásolás végett kiadni az Akadémiának, vagy inkább házilag végeztetné el a másolást a cimek, keletek ós levéltári jelzetek pontos feltüntetésével. 60 / A bizottmányi ülés Krisztinkovich Ede főügyészt, Matusek Antal törvénykezési aljegyzőt és a levóltárnokot bizta neg a kutatások végrehajtásával és jelentést, illetve javaslatot kért a kérdéses iratok lemásolására vonatkozólag. A kereséseket azonban igen megnehezítette az ujabbkor! levéltári anyag nagyfokú rendezetlensége. Huber ezt több alkalommal jelentette is és segitséget kórt a fárasztó aprólékos munka folytatásához, azonban a megye anyagi túlterhelésekre hivatkozva, nem tett eleget a kérelemnek, sót ráadásul elrendelte az archivum részletes felleltározását.^ Ilyen körülmények közt nem csodálható, ha a rendezés, kutatás és a teljesség kedvéért most már a leltározás szövevényes munkája, a megkivánt körültekintés és gondosság helyett, csak nagyon felületesen ment végbe. Krisztinkovich és Matusek más irányú elfoglaltsága miatt csak vajmi keveset tudott segíteni, a levéltárnok viszont egymaga képtelen volt ennyi feladattal megbirkózni. így azután az Akadémia megkeresése csak hosszú három esztendő múlva kapott választ, de abban sem volt sok köszönet. Huber jelentése alapján Gyapay Dénes alispán felterjesztette a beügyminisztérnek a győrmegyei levéltárban található országgyűlési irományok kimutatását azzal a megjegyzéssel, hogy ennél részletesebbet a törvényhatóság munkaerő hiányában nem tud készíteni. ^ Az eredeti iratok kiadásáról és lemásoltatásáról a felterjesztés hallgatott, bár utóbbival kapcsolatosan az Akadémiának nem maradhatott kételye, hiszen a válaszirat eléggé kihangsúlyozta a levéltáros nagymérvű elfoglaltságát. Fenti jelentéssel együtt Huber benyújtotta az alispánnak a vármegyei levéltárról késztilt leltárt is. *' A hivatalos kisérő iratok közt azonban sajnos nem található ez a fontos melléklet, mely támpontokat nyújthatott volna a levéltári anyag akkori rétegeződése és mennyisége szempontjából. A futólagosan végrehajtott rendezési feladatok végeztével Huber József a lajstromozás munkájába is belefogott, bár hosszas betegsége miatt már nem" sok eredményt ért el e téren, amint azt különben az 1880-ban történt levéltár-átvétel alkalmával a bizottság is megállapította. A főispánhoz intézett jelentésbőlv kiderül, hogy az átadást csak jelképileg teljesithette a bizottság, miután Huber időközben bekövetkezett halála folytán senki sem tudott az ujabb iratanyagról közelebbi felvilágosítással szolgálni. Egy 1874-ben szerkesztett tárgymutató ugyan előkerült, azonban a részletes összehasonlítás után ez is hasznavehetetlennek bizonyult, mert különféle természetű és korszakbeli iratok rendezetlenül voltak egybe csomagolva. így csak egy általános jellegű leltár készülhetett el az átadással kapcsolatosan, melynek egyik példányát a főispán, a másikat pedig Pieba József, a vármegye uj levéltárnoka kapta kézhez. A leltár tételes felsorolása papírra kívánkozik. 6 ^ Beosztása ugyanis megerősiti a már korábban rögzített három helyiséges elrendezést, azzal a különbséggel, hogy ekkor már a levéltárnoki iroda a nagy terem 6o/ Bizottmányi jegyzőkönyv. 1871/431. sz. 61/ Bizottmányi Jegyzőkönyv. 1872/148. sz. 62/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1874/277. sz. 65/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1874/276. sz. 64/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1880/356. sz. 65/ Alispáni iratok. 1880/3248. sz.
