Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye levéltárának története / 97–128. o.
archívum helyiségeiben. A szűknek bizonyult régi elhelyezés mellett ekkor már a vármegyei székházzal szomszédos Zichy-féle földszintes épületben, - melyet korábban is megyei célokra használtak, - az ugy nevezett "kis megyeháza" egy-két szobájában is tároltak levéltári anyagot. Főleg az Acta Juridica-hoz tartozó iratok egyre növekvő mennyisége okozta a legnagyobb gondot, ugy annyira, hogy sürgősen ujabb fiókokat ós állványokat kellett készittetni a régiek mellé. • Igen sok munkát jelentett a közgyűlési protocollumokhoz kapcsolódó irományok rendbeszedése Is. Néha még a kancellisták is segédkeztek ennél a műveletnél, bár ügykörük állandó bővülése egyre ritkábban engedett időt az ilyen közreműködésekre. Hosszas bajlódás után végre sikerült ezt az iratcsoportot 1755-ig átrendezni, azonban az indexek, hiányosságuk ós egyéb fogyatékosságaik folytán nem jelentettek könnyítést a keresők részére. A főjegyző ezért javasolta az alispánnak,hogy a vármegye vegyen fel egy fizetéses Írnokot, aki ivenkinti 12 krajcár díjazásért kiegészítené és gondosan lemásolná ezeket a mutatókat. 2 " Vajon így töntént.-.e, vagy nem, erről nem szól az egykorú krónika. Két óv múlva mindenesetre már uj főjegyző nevét olvashatjuk a megyei protocollumokban. Horváth Mátyás vette át főispáni kinevezéssel a főnotáriusi tisztséget és vele ggyütt az őrizetére bízott levéltár kulcsait. A tényleges levéltári átadást azonban egy külön deputáció által lefolytatott vizsgálat előzte meg. Egyes letétbe helyezett érmék és adminisztratív teendők körül ugyanis holmi zavarok mutatkoztak. A küldöttség nem is tudott tiszta képet nyerni, ezért az uj főjegyzőt bizta meg az ügy további tisztázásával. ' A nyolc évi főnotáriusi szolgálat után távozott Sólyom István bizonnyára megadta a kellő felvilágosításokat, mert az egész ügynek nem voltak további következményei. A vármegye főjegyzőjét különben ekkor már szinte teljesen lekötik a bürokratikus közigazgatás szerteágazó feladatai* Munkaidejét bőségesen kimeríti az ügydarab-intézós, az állandó jegyzőkönyv-vezetés és egyéb, gyakran az alispán helyett való hivataloskodás. így a levéltári munkára mind kevesebb ideje marad, inkább már csak névleges őrzője és ellenőrző szerve az archívumnak. A tulajdonképení rendezési és lajstromozási munkálatok elvégzése a napidijasra hárul, az időnkint betévedő főnotárius legfeljebb a szükséges irányításokat adja meg a munkafolyamatok egymásutánja szempontjából. De lassankint még ez is feleslegessé válik, mivel Schedius Kristóf nagy szorgalommal és kitartással teljesen bedolgozta magát a levéltári szakmunkába. Működése elismeréséül Zichy Károly főispán jelölése alap- , ján 1805. március hó" 11.-én a Helytartótanács kinevezte a fiatal diurnistát a vármegye tényleges levéltárnokává /effectivus archivaríus/ évi 500 forint fizetéssel. 2 ^ A megállapított fizetés nem volt valami magas, de a megtiszteltetés annál nagyobb. A vármegye által szervezett önálló levéltárnoki tisztség komoly megbecsülésnek örvendett még a rendiség köreiben is és habár a felügyelet joga továbbra is a főjegyzőt illette, az iratanyag rendjéért és épségéért egyedül a levéltár uj őr- i zője felelt. , • Győr megye első archiváriusa nemcsak nagy ügybuzgalommal végezte münkájátm hanem elődeivel szemben megfelelő érzékkel látott hozzá a további rendezés nehéz feladatához. Amit az elmúlt időkben a főjegyzők és regesztrátorok elmulasztottak, mindazt ő igyekezett pótolni a saját elképzelései szerint. Mindenekelőtt az Acta Politica et Juridica anyaghoz készített részletes elenchust, kronologikus sorrendben, majd a közgyűlési jegyzőkönyveket látta el 1701-től kezdve kötetenkint ^ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1795/592. sz. 28/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1798/67,339. sz. 2 ^/ Közgyűlési jegyzőkönyv. 1805/371«sz.
