Levéltári Szemle, 12. (1962)
Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Sárközi Zoltán: Megjegyzések az ökotópiai rendezési elv alkalmazásának kérdéséhez / 46–50. o.
-47 •BftTTtftrU formák gyakori változásai miatt az egymásba kapcsolódó fondok, vagy provenienciák §ge*sz láncolata jön létre. Az Ilyen jellegű iratok rendezésének megkönnyítése céljából folyamodott a szerző az általa kigondolt ökotópiai elvhez. A szó etimológiailag a görög oikos »-' lak, ház,telep és topos = hely szavakból tevődik össze s magyarul megközelítőleg " telephely " szerint történő rendezési elvet jelent. Németül "Verwaltungseinheits - und Betriebsstátten Grundsatz"-nak nevezhető. /Közigazgatási egységi és üzemhelyi elv./ Tulajdonképpen a proveniencia /származási egységi/ és a pertinencia /tárgyi összetartozási/ elv közt keresi a középutat, bár az utóbbihoz áll közelebb.Lényegében tárgyi rendezési elv, mely erősen támaszkodik az eredet-elvre is. A cél az, hogy az iratanyagot egy cég üzemi és igazgatási körén belül - mint legállandóbb tényezőhöz - lehetőleg a termelő munka szinhelyéhez, a telephelyhez kössük. Ezt ugy érhetjük el, ha egy összetett fondban fel- és lemenő irányban áthelyezzük az akta- . kat, bizonyos fokig megtörve ezáltal a proveniencia szerinti rendezés^ elvét. Az ilyen bonyolult, többszörösen összetett fond-komplexusok rendezésének problémáihoz elméleti, elvi sikon még senki sem közeledett. Van ugyan egy lengyel ' munkautasitás, amely kimondja: "Ha több olyan vállalat létezik, amelyek akár a tulajdonos személyén keresztül, akár szervezési formák által,egybe vannak kapcsolva, .. minden egyes vállalat iratait külön fondként kell kezelni", 1 ' másutt a fond különállásához még azt is megkivánják, hogy az üzem, vagy üzemcsoport önálló pénzügyi egységet kópeszen, ' ezek azonban nem foglalkoznak a további, szorosan vett rendezési problémákkal. Zechel rendezési elképzeléseinek próbája természetesen maga a gyakorlat, az élet. A szerző saját vállalatának, az "Ilseder Hütte"-nak példáján keresztül mutatja be elképzeléseinek reális, a mindennapos levéltári munkában hasznos voltát. J \ .'• Jómagam éppen kellős közepén voltam 1962 nyarán az "Ürikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt ." elnevezésű fond-komplexus rendezésének, amikor Zechel, tanulmányát olvastam. Ösztönös meglátásaim az olvasottak nyomán tudatos formát öltöttek i s igy e meglehetősen bonyolult rendezési feladatot már az ökotópiai elv figyelembe vételével fejeztem be, A tanulságok elmélyitése végett szabad legyen tehát be- ! fejezósképpen röviden érintenem ezt a munkát is. \ i Az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. rendezetlen iratai mintegy \ 40 iratfolyóméter terjedelmet tettek ki. Az.anyag felerészéről készült egy ideiglenes beszállítási jegyzék, másik része csomagolt, de ömlesztett állapotban volt. így az első rész szétrakása viszonylag könnyen ment. Már ekkor világosan és egészében elkülöníthető volt az egyes telephelyekkel, Lupénnyel, Brenn ber gbán yával, : Jállyával, stb.-vel való igazgatósági belső levelezés, sőt bizonyos más jellegű '^ iratoknál is a tele ph elyek szerinti szétválogatás mellett döntöttem. így kerültek egy csoportba a kifejezetten a " Gyöngy ösoroszi érckutatá3 "-ra, a "Nagybányai telepre" , végül a " Lupeni " és " Petrosani " vállalatokra vonatkozó iratok is # Az anyag másik részét iratok szerint, egyenkénti elbirálás alapján kellett: szétválogatnom s egyben selejteznem. E munkánál is szem.előtt tartottam, hogy a j több mint huszonöt csoportba szétrakott anyag elsősorban a telephelye k s azokon • ;\ belül az iratfajták szerint különüljön el egymástól. A selejtezés eredményeképpen . 28 folyóméterre lecsökkent anyag felállitása a következő módon történt. Első helyre kerültek azok a vállalatok, melyekben az Ürikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya • Rt.-nek volt ugyan valamelyes érdekeltsége, de melyek mégis önállóak maradtak,to** Anna Rynkowska i.m. 2 ^ Két lengyel munkautasitás. Levéltári Hiradó, 1956. évf. 2-3.sz.
