Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Szinkovich Márta: Járási központi irattárak felállítása Baranya megyében / 28–45. o.

sában történt változást. /Pl. az 1950. év átadva a levéltárnak; ugyanakkor a gyarapodás is figyelemmel kisérhető./ • . i ügy vélem, hogy a fent előadottak befejezéseképen néhány olyan tapasztalatot kellene összegeznem, amelyek ennek az - ha az első tárgyalások megindítását veszem dátumnak - immár több, mint nyolc hónapja folyó munkának során jöttek létre és amelyek elég általánosak ahhoz, hogy más levéltáraknál is érdeklődésre tarthatnak számot. Ezekre a tapasztalatokra az egyes munkafázisok ismertetésénél már utaltam. Összegezve tehát a következők: 1./ Az egyik ilyen tapasztalat az, hogy a megyei és járási közigazgatási szervekkel való állandó és szoros kapcsolat elengedhetetlen feltétele a mi munkánknak. Látjuk azt, hogy ugyanakkor éppen a járási igazgatási osztályokkal a selejtezések során a kapcsolat elmélyült és a levéltár, mint intézmény tekintélye növekedett a járási és megyei igazgatási osztályok előtt. Ez néha bizonyos többletmunkát jelent ugyan, de előbbre segit abban, hogy az iratanyag védelme fokozottabb mértékben érvényesüljön. Az ilyen jellegű munkánál nagyon fontos a jó szervezés. Ez persze megint csak időt ós energiát igénylő dolog. Hiszen, ha az ember igy összegezi a történteket, nem is tűnik ki az, hogy emögött mennyi kisebb-nagyobb részlet húzódik meg, amelyeket együttesen a "szervezés" cimszó alá foglalhatunk. A jó szervezés mindig átgondolást, irányitást, ellenőrzést és hasonlókat jelent. /A mi tapasztalatunk az volt, hogy a motornak, az ügy ébrentartójának és továbblenditőjenek a szerepét'nekünk kellett vállalnunk./ 2./ Nagyon egészséges és hasznos dolognak bizonyult a tanácsok első 7 évi iratanyagának megmozgatása, rendeztetése és átselejtezése. Előkerültek a "rejtett tartalékok", néha még azok is, amelyeknek már régen a levéltárban lenne a helyük, pl. a sellyei községi tanácsnál kb. 1 nr felszabadulás előtti és 1945-49 közötti iratanyag. ' A járási központi irattárak most átveszik a rendezett, átválogatott iratokat, így további megőrzésük jobban biztosítottnak látszik, mintha eredeti fondképzőjüknél maradnának, ahol a helyhiány vagy a gondatlan kezelés lehetősége inkább fennforog. A községi tanácsok helyet nyernek, s 1957-1962 közötti irataikat jobban tudják tárolni, rendezettebb, áttekinthetőbb lesz a községi irattár helyzete, legyen szabad itt megemlítenem, hogy elképzelésünk szerint az iratválogatást minden évben meg kell ismételtetnünk a községi irattárakban, ugy azonban, hogy a jövő évben már csak egy év /1957/ iratait selejtezik meg, adják át a járásnak és igy folyamatosan. /A járási irattárakat igyekeztünk ugy létrehozni, hogy azok még 2-3 év anyagát be tudják fogadni/. Kb. 3 év után folyamatosan kerülnének végleges levéltári megőrzésbe a községi tanácsi iratok. Hozzá kell még tennem, hogy az évenkénti selejtezést a vb. titkárok is szivesebben látnák, mint a többéves anyaggal való egyszeri nagy munkát. Mindenesetre, megitelesem szerint, mindenütt kivánatos lenne elérni azt, hogy a községi tanácsok megalakulásától eltelt időszak felgyülemlett iratait rendezzék, sőt selejtezzék. A már kifejtett okok következtében különösen az 1956 előtti iratanyag sok helyen mostoha bánásmódban részesül és eléggé ki van téve a pusztulásnak. Ugyanakkor szükségesnek tartom a magunk számára, hogy a megkezdett munkát ne hagyjuk félbe és a közeljövőben - esetleg 1964-ben - /ha már - terveinknek megfelelően - az összes járási irattárat létrehoztuk 1962-ban/ a járási irattárakban végrehajtsuk az 1950-1952. iratanyag selejtezését és igy ezt a munkát is minden évben folyamatosan végeztessük el.