Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A területi levéltárak iratainak felhasználása a mezőgazdaságra vonatkozó kutatásokban / 3–18. o.

- 5 /a kertészetet és szőlészetet kivéve/, az állattenyésztés, a tejgazdaság, a legelő ügyek, a tagositási ügyekben eljárás, a hírszolgálat. Részben földbirtokpolitikei szakértőként és szakelőadóként járt el a törvényhatóság bizottságai, az alispán ill. polgármester, a járási főszolgabiró és a járási főjegyző felé. A második világháború alatt a mezőgazdasági termelésnek a haditermelés irányába való fejlesztése érdekében alkották meg az uralkodó osztályok a mezőgazdaságfejlesztési törvényt. /1942.XVI.tc./ Ezzel életrehivták a községekben a gazdasági elöljárókat

. Működésük utján a földmüvelődésügyi intézkedések eljutottak a községekhez is. Ilyen állásokat a városokban is szerveztek. A gazdasági elöljárók szaktanácsadókként is működtek. Irataik az elöljáróságok vagy a polgármesterek iratai között vannak iktatva. A helyi termelésre, az olajosmagvakra, a kenyérellátásra, az állattenyésztésre stb. végeztek adatgyűjtést. 2./ Általános önkorm

ányz

a

ti /tö

rvényhat

ósági, községi/ s

zervezetek^ ezek ndnd földmüvelődésügyi, közhatalmi, mind mezőgazda3ágfejlesztő közigazgatási teendőket végeztek. , Földmüvelődésügyben a község rendszerint felsőbb utasitásra járt el.Ebből következőleg az ügyek iratai a felettes szerveknél /járás, megye/ megtalálhatók. A község mezőgazdasági fejlődésére a község iratai elsőrendű források. A törvényhatóságnak már jóval több az önálló jogköre, éspedig a járási főszolgabírónak és a járási főjegyzőnek, az alispánnak és a gazdasági albizottságnak. A gazdasági, albizottság határoz legelőtársulati, erdőbirtokossági, földbirtokpolitikai ügyekbén.A törvényhatóság és a község mezőgazdasági ügyekben is szabá

lyrende

leteket alkothatott. A szabályrendeletek rendészeti kérdéseket ölelnek fel /pl. az állatok kihajtása a legelőre/. A szabályrendeletek nemcsak a gazdálkodás módjára, de a legelő nagyságára, kiterjedésére, minőségére, az állatok hajtására, a kutak használatára, a legelő gondozására, erdősítésére tartalmaz adatokat. A mezőgazdaság tekintetében a legeltetési szabályrendeleteken kivül igen fontosak az állattenyésztési szabályrendeletek. Az állattenyésztés fejlesztésére, szaporítására, gondozására, az állategészségügyre stb. tartalmaznak adatokat. A törvényhatóság másodfokú igazgatási hatóságai mezőgazdasági tárgyú irataira példaképp közöljük e tanulmány függelékében a szegedi városi J

anács irataiból készült kijegyzéseket. Makó város polgármesteri hivatalának irataiban a makói hagymatermesztésre vonatkozóan két csomó iratot találunk. Tartalmazza a makói hagymatermelő szövetkezet ügyeit, a kistermelők helyzetét a gazdasági világválság és a második világháborút megelőző években. 3./ M

ezőgazdasági érdekképviselet alatt azok tömörülését értjük, akiket azonos mezőgazdasági érdek köt össze és akik a tömörülés által kívánják társadalmi és gazdasági érdekeiket megvédeni és érvényesíteni. 1835-ben alakult meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület /OMGE/J amely tulajdonképpeni hivatását az abszolutizmus idején töltötte be. Később mindinkább a nagybirtokosok és a zsirosparasztság érdekeinek megtestesítőjévé vált. A megyei és városi gazdasági egyesületek állat- és növényr gyümölcs-kiállításokat rendeztek. A legelőgazdálkodás, a mezőgazdasági üzemek létesítése, a baromfi? galambr házinyúltenyésztés előmozdítása érdekében tevékenykedtek. A Csanádmegyei Gazdasági Egyesület irataiban a mezőhegyesi tájfajta lótenyésztés fejlesztésére, a ciroktermesztés felkarolására, a baromfinevelésre stb. országos és helyi kiállítások rendezésére stb. találhatók adatok. Számos egyesület és szövetség alakult az egyes t

ermelési ágak szolgálatára Aertészet, méhészet, erdészet stb./ Jogszabályok is hívtak létre agrárközösségeket

, /erdőbirtokossági, legeltetési társulatok, vizikárosultak, hegyközségek