Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 2. szám - KÜLFÖLDI SZAKKIADVÁNYOKBÓL ÁTVETT CIKK - Baszkakov, E. G.: A nyugat-európai diplomáciai levéltárak útmutatója: Voproszi Arhivovegyenyija, 1961. 3. / 112–114. o.

- 113 Anglia Főlevéltárának /Public Record Office/ igen gazdag anyagából csak Bloomfield iratainak.gyűjteményét emiitik meg, aki Nagybritannia pétervári és berlini követe volt az 1823-1871. években /105. old./, továbbá a Stuart iratok között található Oroszországra vonatkozó 1867-1868 évi levelezést. Viszont egy szóval sem emiitik a "State Papers" osztály "Foreign" alosztályán található több mint 100 kötetnyi anyagot, amely a követek és más, Oroszországban tartózkodó hivatalos sze- " mélyek levelezését tartalmazza az 1579-1780-as évekből. Ugyancsak nem emiitik a. Brit Külügyminisztérium State Papers osztályán található többezer kötetnyi azonos jellegű anyagot sem.*' A British Museum könyvtárából csak az állami iratok XVI-XVIII. századi gyűjteményében található "Oroszországgal folytatott különféle hivatalos levelezést" és a Heytesbury báró oroszországi diplomáciai szolgálatával kapcsolatos levelezést emliti a XIX. század elejéről /110-111. old./. A szerzők megfeledkeztek többek között az un. Nero-kollekcióról, amelynek anyagában több angol-orosz kereskedelmi egyezmény szövege, valamint VI. Eduárd és IV. Iván cár levelezése található.^ Ugyanilyen hiányos adatokat találunk Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svájc, és a Vatikán levéltáraira vonatkozóan is. Hollandia Központi Állami Levéltárára vonatkozóan megemlitik a Hoffdarchiv-fondban található "Oroszországra vonatkozó levelezést az 1589-1794-es évekből"/l60.old./ és C.H. Verhuell holland diplomata 1807-1808. évekből eredő kéziratanyagát, amely az"Archiven van 1813 tot begin 20-eoure" fondban található. Portugália Országos Könyvtára /Lisszabon/ dokumentumanyagai között megemlitik a "Portugália és Oroszország közti diplomáciai viszonyra vonatkozó kéziratokat" /197.old./. . A Madridi Nemzeti Történeti Levéltárban őrzik Spanyolország oroszországi követségének fondját, amely az 1761-1838 évek közötti időből tartalmas iratokat /228.old./.Sokkal későbbi időszakból eredő oroszországi /1854-1918/, litvániai /1917-1931/, lettországi /1920-1931/, észtországi /1929-1931/ és ukrajnai /19191921/ vonatkozású anyagot őriz a madridi külügyminisztériumi irattár "Politica" osztálya /235-236.old./. A svájci levéltárak anyagából csak a pétervári, moszkvai és odesszai svájci konzulátusok levelezését, valamint Svájc és Oroszország diplomáciai és kereskedelmi viszonyaira vonatkozó, a XVIII-XIX. századból való dokumentumanyagokat emiitik a szerzők. Ezeket az anyagokat Svájc Állami Levéltárában /Bundesarchiv/ őrzik /281-282.old./. A Vatikáni Levéltár fondjai között /Fondo Vecchio/ a "Polonica-Kussia" iratcsoportban megemlitik az oroszországi és lengyelországi pápai nunciusok és legátusok 1567-1783 között keletkezett, körülbelül 30 kötetnyi iratanyagát"/292.oia./ Igen tanulságos az, hogy a kapitalista országok többségében időponti korlátokhoz kötik a dokumentumok felhasználását. így Ausztriában, Belgiumban és Svájcban az utóbbi 50 év anyaga zárt őrzés alatt van /ll, 40. és 283.old./. Dániában csak az 1901. előtt keletkezett iratokat bocsátják a kutatók rendelkezésére /51.old./, Franciaországban csak az 1887. január l-e előtt /74.old./, Angliában az 1902. év előtt, több anvagcsoportban az 1885. előtt keletkezett iratokat, Hollandiában az 1813 előttieket, s csak néhány 1920. előttről származó dokumentumot /176.1ap/. A levéltári kutacótermekbe való bebocsátást igen sok formasághoz kötik. A Vatikán levéltárában való kutatás engedélyezésére vonatkozóan az útmutató meg,-^gyzi, hogy ezek a levéltárak nem nyilvánosak és a bennük őrzött anyagok kutatása kizárólag "a hatalom jóindulatától" függ. Rá kell arra is mutatnunk, hogy az útmutatóhoz összeállított betűrendes névmutató igen fogyatékos, a családi nevek mellett nem közlik a személynevek kezdőbetűit, s nem közlik a személyek foglalkozását sem.