Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: A tematikai feltáró segédletkészítés és a tárgyi átrendezés néhány problémája a szegedi városi tanács irataiban / 19–25. o.

- 20 voltak az iratok. A levéltári intézmény Szegeden a polgári korban, egész a felszabadulásig regisztratura jellegű volt, egyben jelentette az irattárat. Az osztályok szerinti tagolás az iratok lerakásában nem jutott kifejezésre, az iratokat a központi iktatóban rájuk vezetett levéltári 3Zámok szerint rakták le. 1902-ig hat ügyosztályon intézték a tanácshoz érkezett iratokat: I. Háztartási és gazdasági, II. Rendészeti, III. Pénzügyi és közművelődési, IV. Jogi, V. Katonai, VI. Adóügyi és javadalomkezelési ügyosztály. /2/ Fondunk legszükségesebb ügykezelési tudnivalói után, lássuk mit tettünk a fond iratainak használhatóbbá tétele érdekében ? A tárgyi átrendezés szükségessége fondunkkai szemben fel sem merült bennünk. Erre jelenleg szükség nincs. A kutató igényeit a segédkönyvek ugyan alig elégitik ki, de valamelyes támpontot mégis adtak. Meg kell mondanunk, hogy kutatóink egyéb kisebb terjedelmű fondokat használtak szivesebben és inkább vállalták az ügyiratok darabonkénti átnézését, mint a tanácsi iratsorozatban való kutatást. A nagyterjedelmű sorozat iratainak tartalmát mi is csak sejtettük a szabályrendeletek alapján. Külsőleg ugyanis nem árulnak el semmit a csomók a tartalmukból.Csak az un. 120 külön csomó, amelyeket kigyűjtöttünk, jegyzékeltünk és a sorozat végén helyeztünk el, mutatta, hogy milyen fontos anyagot tartalmaz a fond. Kisebb terjedelmű fondjaink ebből az időből a polgármesteri elnöki, a főispáni, a törvényhatósági bizottság közgyűlésének iratai .és a közigazgatási bizottság iratai. Ezek összes terjedelme a századfordulóig 50 fm-t tesz ki. A tanácsi iratsorozat 18721900 közötti évfolyamai a selejtezés előtt 150 fm-re terjedtek,e terjedelem a selej tezés után 100 fm-re csökkent. A fondban felül kellett vizsgálnunk a rendezettséget és el kellett végezni a selejtezést. E munka közben készültek el az uj segédlet elemei is. Célunk nem a segédletfajták szaporítása volt, hanem az, hogy a feltárás alapján ráirányítsuk a kutató figyelmét a jellegzetes témakörökre. A munka kezdetén a feltárás tárgykörére a szervezeti szabályzatok útmutatása és a város történetének ismerete alapján tervezetet állítottunk össze.Előrebocsátjuk, hogy feladatunknak a történetkutatás szolgálatát tartottuk, tudományos igényeket és nem a közigazgatás igényeit óhajtottuk kielégíteni* A kijegyzések készítői figyelmüket különösebben kiterjesztették néhány tárgyra, mintra táji termelés adatai, az ipar, az építkezések, a városgazdaság és a kulturális események. A korszak, amelynek iratait átvizsgáltuk, a város történetére nézve igen jelentős. A fejlődő tőkés viszonyok Szegedet jelentékeny gazdasági központtá tették. 1850-től számos - különösen élelmiszeripari és faipari - gyárvállalat létesült. A fejlődóst az 1879 március 12-i árvíz ugyan átmenetileg megszakította, hiszen a város 6000 épületéből csak 300 maradt meg. De az árvíz után a város újjáépítése lendületesen haladt előre és 15-20 óv alatt, a viszonyokhoz mérten, modern város épült fel. Mindez nemcsak az épitőiparaak adott Bulikét. Továbbfejlődtek a város ipára, kereskedelme, úthálózata és intézményei. A tanácsi iratok átvizsgált 18721900-ig terjedő évfolyamai ezt a fejlődést dokumentálják. Már feltárási tervezetünkben is a tagolás elvéül a témaköröket résíeaitettük előnyben és nem az igazgatási funkciókat. 1961. év végére befejeztük az 1900. évi anyag átnézését. Elérkezett az ideje a tematikai feltáró cédulák osoportositásának. A csoportosítás ismét csak a tárgyi tagolásra adott inkább lehetőséget és nem a közigazgatás osstálytagozódá-