Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 2. szám - A LEVÉLTÁR A NEMZETKÖZI ÉLETBEN - Padányi Gulyás Gyuláné: A Hetedik Levéltári Kerek Asztal Konferencia beszámolója, Madrid, 1962. / 81–95. o.

- 90 ­suakat egy müncheni intézet gyűjti. Hollandiában a dokumentumfilmeket az állami sajtószolgálat, a történeti vagy kulturális érdeküeket az amszterdami holland fili* múzeum gyűjti egybe, A televigió archívumai A televizióstársaság / akár magán-, akár állami jellegűek/ általában nem szolgáltatják be hang- és filmanyagukat. Kivétel a Szovjetunió, ahol a televíziós dokumentumanyagot, válogatás után, az Állami Film-Pondba szolgáltatják be; Lengyel­ország, ahol a hanganyag kerül /szelektálás után/ levéltárba; az USA-ban a közér­dekü anyagra, Angliában az őrzésre érdemesnek itélt anyagra vonatkoznak a levéltá­ri beszolgáltatás szabályai. A beszámoló összeállítója egyébként felhívja a figyel­met a legújabb kifejezési eszköz, a televízió anyagára, amelynek őrzésével kapcso­latban még semmiféle szervezés, intézkedés nem történt. A levéltár sürgős feladata lenne, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzék. Javasolja, hogy szabják meg az álla­mi televíziós társaságok anyagának levéltárba szállítási határidejét; a magántár­saságok dokumentumanyagának sorsát pedig megvétel vagy letétbehelyezés utján bizto­sítsák. Levéltár és könyvtár SlIEIiiiíLll^lllpólyzeM^kérdések Levéltár és könyvtár csak Spanyolországban és Portugáliában tartozik kö­*zös szervezetbe, Luxemburgban csak a főigazgató személye közös. A képzés- már ami a tudományos személyzetét illeti - az egyetemi fokon legtöbb helyen azonos, csak bizonyos szaktárgyakban tér el egymástól. A f rancia levéltáros főiskola /École des Chartes/ levéltárosokat és könyvtárosokat is nevel, de "levéltáros-paleográfus" diplomát csak a levéltárosoknak ad. A Szovjetunió könyvtárosai között találunk le­vél táros-képesitésüeket, akik a könyvtár iratgyüjtöményeivel, kézirattárával fog­lalkoznak, s a levéltárosok között is akad könyvtáros: a levéltár szakkönyvtárát kezelik. . Egyik szakról a másikra való átvételre nem sok példa akad. Ha mégis: ugy speciális szaktanfolyamokhoz, v .s^hoz kötik az átlépést. Még Spanyol o rszág ban is, ahol lényegében egy testületről van szó, csak az 1935 előtti években kineve­zett tisztviselők számára nyitott az ut könyvtárhói levéltárba - vagy fordítva. 1935 óta már külön-külön szakvizsga választja szét e két szakterületet. Könyvtárost levéltár élén, vagy levéltárost könyvtárigazgatóké nt kevés helyen találunk, inkább csak a kis városokban /NSzK/ , s ha igen, akkor is kiegé­szítő szakvizsgát kell tenniök. Az USA-ban például 10 államban a levéltár voltakép­pen a State Library egy osztálya, azonban ezt az osztályt szakképzett levéltáros VÖÍÉ*tÍ. 41§2Htí=feülönbségek Könyvtári és levéltári anyag egymástól való éles elhatárolása voltaképpen nagyon nehéz feladat. Szinte egybehangzó vélemény szerint az, hogy valamely szö­veg nyomtatott-e vagy sem, nem szabja meg döntően a hovatartozását. Könyvtárban általában többségben van a nyomtatott anyag, levéltárban a nem-nyomtatott. A ma­gyar válasz szerint minden anyag, amely nyomtatva van, vagy az a rendeltetése,hogy kinyomtassák, könyvtárinak tekintendő. A szovjet levéltárosok véleménye az, hogy a könyvkereskedelmi forgalomba kerülő kiadványok, vagy amelyek kötelespéldány be­szolgáltatási kötelezettség alá esnek, könyvtári anyagnak számitanak. A holl and

Next

/
Thumbnails
Contents