Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Degré Alajos: Egy falutörténeti kiállítás: levéltár és múzeum együttes munkája / 66–70. o.

- 68 náos pedig örömmel ajánlotta fel anyagi és erkölcsi segítségét, hogy a gyűjtött anyag tudományos feldolgozásban, - megfelelő magyarázatokkal - Letenyén kiállításra kerüljön. Ezenkívül 1958-ban Letenyén az utópitós során avarkori temetőre bukkantak. A sebtében végzett - ugyancsak Kerecsényi Edit által vezetett - ásatások 70 sirt tártak fel időszárnitásunk VIII-IX. századából, és egy külön kis temetőt a IXXII. századból. A gazdag leletanyag bizonyos képet nyújtott a vidék honfoglalás előtti és XI. századi életéről. A kapitalizmus korabeli életet kitűnően illusztrálta a néprajzi anyag. A kettő között tátongó hét-nyolc évszázadnyi ürt volt hivatva áthidalni a levéltár által összeszedendő iratanyag. A kiállitás tehát sok évi gyűjtőmunkán alapult, de több hetet igényelt a levéltári anyag összekeresése, a tárgyi anyagból a kiállitandók kiválogatása,rendszerezése, megfelelő feliratok készitése, amit közösen végeztünk, nem egyszer parázs vitát folytatva a történeti és logikai,valamint a szemléltetési és dekoratív szempontok érvényesítése körül. Kemény munka állott tehát mögöttünk, mikor 1961 november 7-én a letenyei Járási Művelődési Ház földszinti tánctermében megnyitottuk a kiállítást. ] A kiállitás nagyjából időrendben mutatta be az anyagot, a kapitalizmus korabeli gazdag anyag tárgyi szempontok szerint csoportosult. Az alábbiakban vázolom annak anyagát, természetesen főleg a levéltári anyag elhelyezését. A régészeti és néprajzi anyagét, melyről való referálásra nem vagyok hivatott, csak annyiban érintem, hogy a rendszer és az összefüggések világosak legyenek. Az első, szenzációs darab egy 1961 nyarán Letenyén előkerült mammutlapocka és fog volt. Az óriási csontdarabok, melyek leleti fekvését több fénykép, a mammut testébe beleillesztését pedig szemléltető rajz mutatta, méltán magukra vonták a figyelmet, de kiállitási bemutatásuk indokolt is volt, mert dokumentálták, hogy e területen már az ember megjelenése előtt is volt élet. Az ugyancsak Letenyén talált csiszolt kőszerszámok, bronzkori leletek, római sirkő, néhány római pénz, agyagedény, két tárlóban, megfelelő feliratokkal, alkalmas volt annak bizonyitására, hogy e termékeny vidék a Mura partján évezredek óta emberi településül szolgált,a legkülönbözőbb kultúrák idején is. Érdeklődést keltettek a VIII-IX. századi sírleleteket bemutató tárlók,melyekben nemcsak néhány eredeti kés, edény, ékszer volt kiállitva, nemcsak fényképek mutatták azok megleléskori fekvését, de rajzok mutatták használati illetve vin selési módjukat is. Feliratok utaltak arra, hogy a leletek avar kultúrára mutatnak, de az avar birodalom megdőlése után keletkeztek, tudományos értékelésük még folyamatban van. Ezt követte egy tablóra való fotókópia a Letenyére vonatkozó, Mohács előtti korban keletkezett oklevelekről. Adománylevelek, szerződések, vizsgálati jelentések próbálták összefoglalni Letenye középkdri viszonyainak legjellemzőbb vonásait. A Holub József gyűjtéséből megismert, ós az Országos Levéltár fotólaboratóriumának szívességéből másolt oklevelekkel - hogy el ne vesszünk a részletekben - főleg két folyamatot vázoltunk. Egyik a fejlődés lényeges eredményeire vonatkozott. A Letenyével nemrég egyesült Bécnek már 1358-ban kőtemploma volt, Letenye pedig a XV. század végén már privilegizált telep - mezőváros /oppidum/ volt.Másik annak bemutatása, hogy a valószinüleg határőr eredetű kisnemesek, Csonkák,Bécziek, Lipseiek, Csipánok stb. birtokát hogyan nyelte el a XIV. század közepétől a XV. század végóig az óriási Szécsi uradalom, mely a XVI. század elején már a vidék kizárólagos ura volt. E tényeket az oklevelekhez fűzött rövid feliratok próbálták érzékeltetni, magukon az okleveleken pedig piros aláhúzással jelöltük a helység megnevezését és a legjellemzőbb szavakat. A tablót az egyhangúság elkerülése végett szines Szécsi címerrel, és egy XVI.századi cimerábrázolásról vett főúr képpel élénkítettük.