Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - KÜLFÖLDI SZAKFOLYÓIRATOKBÓL ÁTVETT CIKK - A levéltárak fejlődésének újabb fellendülése előtt: Voproszi Arhivovegyenyija, 1961. 3. / 102–112. o.

- 107 ­kiegészítésénél, amelyekből hiányzik egy sor szovjet korszakban működött központi hivatal, főhatóság, szervezet, vállalat és építkezés anyaga. Nagyon sok anyagot gyűjtöttek össze ebben a levéltárban, amely különösen megnövekedett az 1957-ben megszüntetett (ószövetségi Minisztériumok és Főhatósá­gok anyagainak beszolgáltatása után. Jelenleg ebben a levéltárban több mint hat millió ügyiratot őriznek, és ezen kivül más központi levéltárakban kell őrizni még több mint négy millió olyan ügyiratot, amely ennek a levéltárnak a profiljá­hoz tartozik. A levéltár rendszeresen kiegészül ez államhatalom és az államigaz­gatás legfelsőbb szerveinek anyagával, a minisztériumok, főhatóságok, az összö­vetségi Szakszervezeti Tanács, a központi hivatalok, szervezetek és vállalatok a­nyagával. A Levéltárnak a közeli években kb. 10 millió ujabb ügyiratot kell át­vennie. Nagyon bonyolult feladattá vált a Levéltárban összpontosított, tartalmá­ban és formájában különböző jellegű anyag fondokra tagolásának, leltározásának, nyilvántartásának, felhasználásának, publikálásának és őrzésének irányítása. A Levéltárban az 1917-1957 évekre vonatkozó, összpontosított iratkomp­lexumok keletkezésük, jelentőségük, tartalmuk, előállítási módjuk, nyelvük, épsé­gük szempontjából igen különbözőek. Levéltárban a Szovjetunió és az OSZSZK köz­ponti hivatalainak anyaga mellett megtaláljuk az Ideiglenes Kormány, a polgárhá­ború és a külföldi katonai intervenció korszakának ellenforradalmi kormányai, a fehér emigráció anyagait, különféle gazdasági trösztök és igazgatóságok anyagát stb. A munka érdeke, mindenekelőtt az aktiv anyagkiegészités és sokoldalú fel­használás megkívánja a levéltár munkájának pontosabb és konkrétabb irányítását.Ez két önálló levéltár: és pedig az Októberi Forradalom, valamint a Szovjetunió Leg­felsőbb Államhatalmi és Államigazgatási Szerveinek Központi Állami Levéltára,il­letve a Szovjetunió Központi Állami Gazdasági Levéltárának megszervezésével érhe­tő el. Itt figyelembe kell vennünk, hogy a Szovjetunió Központi Állami Gazdasági Levéltára a jövőben több önálló levéltárrá válhatik szét. Többek között teljesen reális a közlekedés és posta, vagy a kultúra és az életmód kérdéseire vonatkozó dokumentumkomplexumok önálló levéltárakká fejlesztése. Ezért az Októberi Forradalom Központi Állami Levéltárának szétválasztása fontos és a szovjet levéltárügy fejlődósét szolgáló intézkedés volt. A Szovjetunió moszkvai Központi Állami Történeti Levéltára anyagát te­kintve kis levéltár, nagyon különböző összetételű fondokkal. Emellett ugyanezek a fondók megtalálhatók a Leningrádi Központi Miami Történeti Levéltárban, a Régi Iratok Központi Állami Levéltárában, és az Októberi Forradalom Központi Állami Levéltárában. Ez a levéltár megszűnik, s fondjait a Szovjetunió többi központi ál­lami levéltárai veszik át megőrzésre. A Levéltári Főigazgatóságról szóló rendelet számunkra a legfontosabb ál­lami okirat, amelyet a levéltári szervek dolgozóinak a párt, a kormány és az e­gész szovjet nép által rájuk bizott munkaterület iránti nagy felelősség érzésével kell átgondolniuk. A levéltárügy további fejlődésének lehetőségei és perspektívái valóban hatalmasak. Most már minden az ország sokezres történész-levéltáros kollektívájá­nak lelkes, alkotó munkáján múlik. A levéltárügy első soraiban ott vannak a kommunisták, munkájuk lelkes szakemberei. Ök biztosítjuk a vezető posztok munkáját, ők vezetik az összes mun­katársakat s irányítják azok figyelmét a meglévő hiányosságok kiküszöbölésére. Amikor a levéltári igazgatóságok munkáját megszervezzük a tervfeladatok végrehajtására és minden erőt mozgósítunk a XXII. Pártkongresszus méltó fogadása-

Next

/
Thumbnails
Contents