Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - KÜLFÖLDI SZAKFOLYÓIRATOKBÓL ÁTVETT CIKK - A levéltárak fejlődésének újabb fellendülése előtt: Voproszi Arhivovegyenyija, 1961. 3. / 102–112. o.

- 105 milyen rendben adják át a megfelelő állami levéltáraknak, a Szovjetunió Állami Levéltári Pondjának azokat a dokumentumait, amelyeket időlegesen a muzeumok, a könyvtárak kéziratosztályai, az egyes akadémiák és tudományos szervek őriznek. Megnövekszik a Levéltári Főigazgatóság felelőssége azzal kapcsolatban, hogy a rendelet hatáskörébe utalja a hivatalok, szervezetek és vállalatok ügyvitele irattári vonatkozású részének irányítását. A levéltári intézmények hosszú időn keresztül keveset foglalkoztak az ügyintézés kérdéseivel, megkerülték ezeknek a kérdéseknek a megoldását. Pedig az ügyintézés és az iratkezelés még nincs rendezve országunkban. Az iratkezelés nincs egységesítve és szabványosítva. Az ügyiratok nomenklatúrájának összeállítása kisipari módszerekkel folyik. A hivataloknál és vállalatoknál a különböző őrzési idejü iratokat sokszor egy ügyiratba fűzik. így a fontos, alapvető iratok eltűnnek a különféle fogalmazványok és másodrendű jelentőségű iratok tömegében. Az ügyintézésben lezárt ügyiratok rosszul megformált állapotban és olyan általános elnevezésekkel kerülnek az irattárba, amelyek nem tárják fel az ügyiratok tartalmát. Sok ügyirat épsége nem volt a gyakorlatban bj.ztosiiva. • A Levéltári Főigazgatóság ós a köztársaságok levéltári szervei m£r öt évvel ezelőtt elkezdték a folyó ügyvitel iratkeselésének racionális megszervezését. Igaz, eddig nem nagyon sokat tettünk, de néhány pozitív eredményünk már van. Most különösen komolyan el kell gondolkozni az ügyintézés és iratkezelés problémáinak gyors megoldásához vezető utakon és petspéktivakon. Mint a közzétett rendeletből kitűnik, nagy jelentőséget nyer a Szovjetunió Állami Levéltári Fondja kiegészítésének elvi kidolgozása, a szövetségi jelentőségű dokumentumok, többek között a személyi jellegű fondok állami levéltárakban való koncentrálása, a külföldi Qrmá$tik levéltáraiban végzendő dokumentumfeltárás és a hazai levéltárak anyagának ilyen dokumentumokkal való kiegészítése, végül az iratselejtezés elveinek kidolgozása. Kiszélesedett a Levéltári Főigazgatóság feladatköre a levéltárak anyagának kiegéa!i$tésével és a selejtezéssel kapcsolatban, Fzen a téren még sok megoldásra váré fontos kérdés van és itt még sokat kell tenni annak érdekében, hogy helyesen dönthessCink a történelmi szempontból fontos dokumentumok sorsáról, Növekednek a feladatok a Szovjetunió Állási Levéltári Fondja iratanyagának központosított nyilvántartása terén is, A jövőben a minisztériumok, bigottságok, s más főhatóságok irattárai, a muzeumok, a könyvtárak és más tudományos szervek kéziratosztályai kötelesek megadni a Levéltári Főigazgatóságnak a szükséges nyilvántartási adatokat. A kommunizmus kibontakozó építésének korszakában mérhetetlenül megnövekszik annak a jelentősége, hogy a levéltári dokumentumok a Párt éa a szovjet állam érdekében felhasználásra kerüljenek. A Levéltári Főigazgatóságról szóló rendelet épen ezért fordít olyan nagy figyelmet a Szovjetunió Állami Levéltári Fondja hasznosításával kapcsolatos kérdésekre. Többek között aláhúzza, hogy a Levéltári Főigazgatóság kötelessége más hivatalokkal és saervekkel közösen a forrásanyag és a levéltári szakirodalom kiadásának megszervezés*, a forrásanyag kiadása,alapelveinek kidolgozása és az egész munka koordinálása, A dokumentumok felhasználása terén támasztott komoly követelmények a szovjet levéltárügy jellegén alapulnak, amely gyökerében különbözik a múlt és különösen a jelenkor sok forrásanyagának felhasználását akadályozó burzsoá levéltárügytől. A szovjet levéltárak a kommunista párt és a szovjet nép harcos segítői a belpolitikai és nemzetközi kérdések megoldásában. A levéltárak a népet és a kom-