Levéltári Szemle, 12. (1962)

Levéltári Szemle, 12. (1962) 1. szám - KÜLFÖLDI SZAKFOLYÓIRATOKBÓL ÁTVETT CIKK - A levéltárak fejlődésének újabb fellendülése előtt: Voproszi Arhivovegyenyija, 1961. 3. / 102–112. o.

- 103 Az előttünk álló iiz évben /1961-1970/ a Szovjetunió elhagyja az Amerikai Egyesült Államokat - a kapitalista világ legnagyobb és leggazdagabb országát - az egy főre eső termelés terén. A szovjet emberek anyagi bőségben élnek, lesz konfortos lakásuk, megszűnik a nehéz testi munka és a Szovjetunióban lesz a világon a legrövidebb munkaidő, A második évtizedben /1971-1980/ a Szovjetunió ipari termelése hatszorosára emelkedik, létrehozzuk a kommunizmus anyagi-technikai bázisát, a szovjet társadalom elérkezik a javak szükségletek szerinti elosztásához. Ily módon a Szovjetunióban felépül a kommunista társadalom. A kommunizmus nem önmagától jeleuik majd meg, hanem a dolgozó milliók erőfeszitésének eredményeként. '"A kommunizmus hatalmas épületét - mondja a program - a szovjet nép, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség épiti fel, SZÍVÓS munkával. Minél eredményesebb a munkájuk, annál hamarabb elérjük hatalmas célunkat: a kommunista társadalom megvalósulását". A párt által elénk tűzött program milliók akaratát és értelmét mozgósítja. A szocialista társadalom körülményei között a munka termelőerejének növekedése azt jelenti, hogy növekedik minden egyes dolgozó szerepe az anyagi termelőé folyamatában, N.Sz. Hruscsov 1959 február 13-i beszédeben, a kommunizmus létrehozáséról s az ahhoz elengedhetetlen anyagi bőség megteremtéséről szólva alánuzta: "Az e javak létrehozásáért vivott harc általános mozgósitás annak érdekében, hogy jobban dolgozzunk, hogy emeljük a munka termelékenységét, A kommunizmus építésének alkotó megközelítése olyan munkaszervezést jelent, ahol mindenki tuaja, hogy mit kell tennie az adott időszakban, milyen konkrét lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy közelebb vigyük az országot a kommunizmushoz". Ez a gondolat hatja át a párt uj programját is. A szovjet emberek e dokumentum tanulmányozása közben a kommunista társadalom felépítésének programját ugy értelmezik, mint saját, személyes ügyüket, mint életük legfontosabb célját.És ebben rejlik annak a biztositéka, hogy apárt célkitűzései maradéktalanul megvalósulnak. Azokban a napokban, amikor a dolgozók ángy várakozással tekintettek az SZKP uj programtervezetének megjelenése elé, az ország levéltári intézményeinek életében is jelentős változás következett be: a Szovjetunió Minisztertanácsa július 28-án jóváhagyta a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Levéltári Főigazgatóságra és a központi állami levéltári hálózatra vonatkozó rendeletet. A kormánynak a levéltárügyre vonatkozó rendelete ujabb bizonyítéka annak az állandó és nagy figyelemnek, amely országunkban a szovjet nép dokuraentumkinceei és a szovjet levéltári Intézmények munkája iránt megnyilvánul. A levéltári Főigazgatóságra.vonatkozó uj rendelet a Szovjetunió Levéltári Fondja alapitó rendeletének, a levéltárügy központosítására vonatkozó, a szovjet kormány első dekrétumaiban kifejtett lenini eszméknek továbbfejlesztését jelenti. Ez a rendelet uj perspektívákat nyit a szovjet levéltárügy fejlődése számára. Miután 1956 február 7-én megjelent a Szovjetunió Minisztertanácsának "A minisztériumi és főhatósági irattárak tárolási és iratfelhasználás! rendjének megjavítása érdekében foganatosítandó intézkedésekről" cimen kiadott rendelete,jelentősen megjavultak a tárolási körülményei és lényegesen megnövekedett a dokumentumok felhasználása a kommunista társadalom építése érdekében. A párt- és állami szervek többet foglalkoztak a levéltárak munkájával.