Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Hozzászólások / 86–120. o.

- 95 tos munkának elismerését kérjük. Es még egy! A minisztérium törődjék egy kicsit többet a levéltári hálózattal, nem abban az értelemben, hogy több pénzt adjanak, hanem használja ki jobban a levéltári hálózatban rejlő lehetőségeket. Gondolok itt arra, hogy milyen segitséget tud nyújtani a levéltár - ha egyszer már az Oktatásügyi Minisztérium keretébe tartozik az alapfokú, középfokú, valamint a felsőfokú oktatásnak, sót a népművelésnek is. A minisztérium nem nyugtathatja meg lelkiismeretét azzal, hogy az a 9 millió, amit évente a levéltáraknak ad, jó helyre megy. A minisztériumnak arra kellene törekednie, hogy a levéltárakat fokozottabban bevonja az oktatás és a népmüvelés szolgálatába. En azt hiszem, hogy mindezeket a feladatokat megfelelő szinten meg tudjuk oldani és a magyar levéltárosok méltók lesznek arra a bizalomra, amelyben pártunk és kormányunk bennünket eddig is részesitett. Ktíb-il'íiéhJümíré, a Párttörténeti Intézet Arehivumának vezetője: Engedjék meg, hogy a Párttörténeti Intézet vezetősége, dolgozói és különösen az Archivum dolgozói nevében üdvözöljem a Kongresszus résztvevőit, az itt jelenlévő, de a távollévő levéltári dolgozókat is. Egyrészt mint volt levéltári dolgozó, másrészt pedig, mint a Pártarchivum képviselője, szeretnék néhány szót szólni. Nagyon fájlalom, hogy a történettudomány művelői részéről elég kevés érdeklődés nyilvánul meg a levéltáros kongrssszus iránt. A történettudomány képviselői, noha tisztában kell, hogy legyenek azzal: mit jelent a levéltár a történettudomány számára, régebben is elhanyagolták, és sajnos, ma sem támogatják kellő mértékben a levéltárügyet. Reméljük, hogy az uj főosztály igyekszik majd ezen segiteni. Elvtársak! Ugy is mint volt levéltári dolgozó, mondhatom: a beszámoló hiven tükrözte az elmúlt tiz év komoly eredményeit. Persze, hozzá kell tenni, hogy még igen sok tennivaló maradt

r A levéltárügyre és a levéltári dolgozókra váró feladatok még nagyobbak, mint az elmúlt tiz év feladatai voltak. Az a levéltári terv, amelyet most megismertünk, sokkal szélesebb perspektiváju, sokkal komolyabb célkitűzésű, mint elődei közül bármelyik. Feltehetnők a kérdést: nem vállalnak-e túlsókat a levéltárak, lehet-e majd a célkitűzéseket teljesiteni? Ez a levéltári dolgozókon, az ő lelkesedésükön