Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Hozzászólások / 86–120. o.

- 90 hanem "féltudományos"színvonalról esetleg "negyed-tudományos" színvonalra esnek. De ha jól megnézem, azt hiszem, még mindig maradt a levéltári területen megítélésem szerint legalább 10-15 olyan tudományos dolgozó, akik az elkövetkező 5 év során meg tudnák szerezni a kandidátusi fokozatot, ha a minisztérium, a vezetés ebben jobban segítené őket, tervidot biztositana számukra olyan disszertációs munkák elvégzésére, amelyek beillenék a történettudományos terv 5 éves tervébe. Idetartozó probléma az ideológiai, szakmai oktatás, a nyelvtanulás továbbfejlesztése. A középkádereknél is fokozatosan egyre jobban lehetne élni a segédlevéltárossá minősítés lehetőségével, vagy ha ez nehezen megy, a levéltári őri besorolásnak a múzeumi őri besorolástól való fokozott megkülönböztetésére törekedjünk. Világos, hogy egészen más jellegű munkát végez az a múzeumi őr, aki egy fűtött helyiségbert üldögél, mint az a levéltári őr, aki sok esetben segédlevéltárosi, sőt levéltárosi jellegű munkát végez. Végül ahhoz, hogy félszocialista állapotából egészen szocialistává tegyük levéltárügyünket, féltudományos intézetekből egészen tudományos intézetekké fejlesszük levéltárainkat, sokkal többet kellene tanulmányoznunk a többi szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió levéltárügyéne

k tapasztalatait. Az uj levéltári törvény elkészítése előtt nem végezhetünk jó munkát, ha nem hasznosítjuk az uj szovjet levéltári törvény vonatkozó tapasztalatait. Sokat beszélünk a szakmai továbbképzés fontos feladatáról is. Tavaly lefordítottuk "A levéltárügy elmélete és gyakorlata a Szovjatunióban" c„ munkát, a szocialista levéltárügy 40 évének tapasztalatait sommázó kézikönyvet. Célszerű volna témáról~témára, fejezetről-fejezetre haladva konferenciákon megvitatni, hogy milyen tapasztalatokat vehetünk át egyes munkaterületeken. Szembesíteni kellene a Szovjetunió levéltárügyének elméletét és gyakorlatát a miénkkel. Mit miért csinálunk másként? Anyagunk sok vonatkozásban valóban más jellegű, de megfontoltan végezzük munkánkat másképp ott, ahol az valóban indokolt. Az Országos Levéltár szakszervezeti bizottságában* végzett munkám során, a vidéki levéltáros kollégákkal való beszélgetéseim Során meggyőződtem arról, hogy történész-levéltárosaink többségében él az óhaj, hogy