Levéltári Szemle, 11. (1961)
Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - FIGYELŐ - Sárközi Zoltán: Gazdasági levéltári problémák Franciaországban / 262–266. o.
- 263 Egyesület 8 vidéki, kerületi összejövetelén az e tárgyban kiadott kérdőívekre adtak. Az első kérdés: Melyek voltak a megyében a legutóbbi körkérdés óta a legfontosabb vállalati iratanyagbeszállitások? Helyesli-e a levéltáros e beszállításokat, vagy inkább arra törekszik, hogy a vállalkozókat a helyszinen történő gondos őrzésre vegye rá? Sikerült-e kapcsolatot teremtenie a vállalatok vezetőivel? A beszállítások a beérkezett válaszok szerint viszonylag ritkák voltak. A Rhone levéltárba a Berliet és Péchiney-Progil cég, továbbá egy-két félig állami intézmény szállított be iratokat, A Niévre levéltárba a Nemzeti Leszámitolóbank fiókja és a Jacquinot-Bank iratai kerültek be, továbbá a Fourchambault és Commentry cégek iratai, melyeket Croy hercegnő, Benőit d'Ary leányának családi hagyatékából választottak ki. A Haute-Vienne levéltár a Haviland porcelángyár iratait szerezte meg, a Charente-Maitime levéltár két hajótulajdonos iratanyagát, a Marseille-i kerület levéltára pedig a L J Abeille szappangyár anyagát kapta meg. Északon a Somme-vidékén hulladékpapir kereskedőknél és törvényszéki felszámolóknál (végrehajtóknál) csupa véletlen folytán kerültek elő vállalati iratok. Egészében az utóbbi évek termése soványnak mondható. A levéltárosok általános véleménye szerint a vállalati jellegű iratokat nem a közlevéltárakban kell kezelni, Főfeladatuknak ezzel ellentétben ugyanis a közhivatali iratanyag kezlését tartják. Ebből viszont az következik, hogy a vállalatok saját raktáraikban őrizzék az ügyintézésükben mind rohamosabb ütemben termelt gazdasági iratokat. Egyesek helyhiány miatt nem is vettek át vállalati iratokat. Mások a helyszínre sem tudtak kimenni, hogy a vállalati levéltár rendezését elvégezzék. Altalános kívánság viszont a vidéki levéltárosok részéről, hogy a vállalatok az irataikról készült leltárakat juttassák el a területileg illetékes levéltáraknak, A levéltárosok a vállalatoknál gyakran találkoznak érdeklődéshiánnyal, sőt teljes közömbösséggel is. A Moselle-i levéltár például a vállalatokhoz kibocsátott 30 db köriratára csak 8 helyről kapott elfogadható választ, A személyes érintkezés akadályai pedig sok esetben szinte legyőzhetetlennek látszanak.
