Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Sz. T. Plesakov–D. A. Tyebekin: A Szovjetunió levéltári intézményeinek perpektivikus tervei: Voproszi Arhivovegyenyija, 1960. 5. / 253–259. o.

- 258 résziét, egy-egy témakörre vonatkozólag, pl. az Irodalmi és Művészeti Levéltár (CGALI)a Majakovszkij és Qsehov kéziratgyüjteményére vonatkozó katalógusait. A meglévő leltárak tökéletesítésére irányuló munka méreteinek bemutatására ideiktatjuk azt az adatot, hogy a már többször emiitett Októberi Forradalom Levéltára (CGAOR) 830. 000 őrzési egység leltárát Íratja újjá. Félreértések elkerülése végett közöljük, hogy a szovjet levéltári leltár nem a miénkhez hasonló globális fond-ismertetés, hanem valódi leltár, vagyis az iratok felsorolása. A perspektivikus terv különös figyelmet szentel a komplektizálás és a "szakértői szemle" kérdéseinek. Ez az, amit mi igen vulgáris formulával "begyűjtés"-nek és "selejtezésnek" nevezünk. Ez a munka a levéltári munka alfája és ómegája, mert ez dönti el mi kerül be a levéltárba és mi kerül ki onnan. Az e téren elkövetett hibákat később nem lehet helyrehozni. A hétéves terv során több levéltár speciális technikai osztályokat hoz létre (pl. a műszaki dokumentáció részére). »' Ugyancsak speciális osztályokat szervez több levéltár a személyi eredetű fondók - többnyire irók, művészek irathagyatékát értve e szón számára. Mint nálunk, ugy a Szovjetunióban is nagyon sok ilyen természetű iratanyag van még muzeumok, könyvtárak, vagy tudományos kutatóintézetek őrizetében. Az Egységes Állami Levéltári Fond elve alapján mindezeket át kell venniük a levéltáraknak, A selejtezés kérdésével összefügg az iratok reprodukálásának az az ága, amikor egész fondokat mikrofilmre vesznek, hogy utána az eredetit megsemmisítsék. Ez a korábban nem alkalmazott módszer egyre inkább tért hódit a szovjet levéltárakban. A Főigazgatóságnak gondoskodnia kell az ezzel kapcsolatos utasitásról, hiszen ez jogi problémákat vet fel (a mikrofilm hitelessége az eredeti megsemmisitése után). Erőfeszítéseket tesznek, hogy csökkentsék a levéltári iratanyag őrzésének költségeit. Ennek során tanulmányozzák a szovjet és külföldi eziranyu tapasztalatokat és igyekeznek a levéltárak felszereléséhez szükséges tárgyak sorozatgyártásával megtakarítást elérni. Olcsóbbá akarják tenni a levéltári épületek, raktárak építését. Ha olcsóbban lehet, akkor többet lehet épiteni. A hét év alatt 36 millió rubel van előirányoz-