Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Hozzászólások / 53–72. o.

- 56 adott. Ha most mégis felszólalok, azt azért teszem, mert szükségesnek látom, hogy a beszámolónak a Központi Gazdasági Levéltárra vonatkozó részét kiegészitsem. Ismeretes, hogy a Központi Gazdasági Levéltár, mint sajátos feladatú levéltár, a magyar levéltárügy egységes megszervezése, valamint a gazdasági életünkben bekövetkezett döntő változás, a bányák, iparvállalatok és pénzintézetek államositása után alakult meg. A felszabadulás előtt a levéltárak hazánkban a kapitalista társadalmi és gazdasági helyzetből adódóan pénzintézetek és tőkés vállalatok iratait nem gyűjthettek be, söt még az állam tőkés vállalatainak az iratanyaga sem került levéltári őrizetbe. A szocialista gazdasági rend alapjainak lerakása, az államositások végrehajtása után néhány évig, más fontos gazdasági kérdések megoldása, a volt kapitalista iratanyag jelentőségét érthetően háttérbe szoritotta, ezért a gazdasági iratanyag sorsáról nem történhetett országos szinten intézkedés. A szocialista termelés megszervezésének időszakában azután a gazdátlanság következtében a kapitalista vállalati iratanyag egyrésze megsemmisült, a másik része pedig ömlesztett állapotba került. Az 1950, végén megalakult Levéltárak Országos Központja ismerte fel elsőnek a gazdaságtörténeti szempontból nagy forrásértékű anyag veszélyeztetett helyzetét, és amint tehette, lépéseket tett az anyag biztonságba helyezésére. Mivel a gazdátlanná vált iratanyagot jellege miatt sem az Országos Levéltárba, sem a fővárosi és pestmegyei levéltárba nem lehetett elhelyezni, a napról-napra súlyosbodó probléma arra késztette a Levéltárak Országos Központját, hogy az iratanyagot a saját kezelésébe vegye. Az első időszakban tehát a LOK gondoskodott az iratanyag elhelyezéséről, rendezéséről és selejtezéséről, s azt rövidesen a tudományos kutatás és a mind gyakrabban jelentkező ügyviteli érdek rendelkezésére bocsátotta. A LOK-nak azonban nem lehetett feladata, hogy hosszabb időn keresztül iratanyag kezelésével foglalkozzék, ezért merült fel a szükségessége annak, hogy a kapitalista pénzintézetek és vállalatok begyűjtött iratanyagát külön speciális feladatkörrel megszervezett levéltár vegye át, A LOK-nak ezzel kapcsolatban először az volt az elgondolása, hogy az uj levéltárat Budapest}. 3. sz. Állami Levéltár néven állitja fel. Mivel azonban az uj gyűjtemény nemcsak a Budapest területén működött kapitalista vállalatok, hanem az ország többi részén lévő jelentősebb ipari vállalatok iratanyagát is magában foglalta, indokolt volt, hogy