Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Padányi Gulyás Gyuláné: A levéltár a nemzetközi életben: a levéltárak és a nemzetközi jog ; nemzetközi együttműködés és a levéltárak ; a levéltárak és a nemzetközi és kormányközi szervek: R. H. Bautier referátuma a varsói Kerek Asztal Konferencián / 79–140. o.

- 13 í . egyezmények tennének ezután pontot a sok tagból álló bizottságok munkássága irtán, s külön záradékban bíznák e bizottságok iratainak örizetét az ENSZ Történeti Levéltárára. Bautier hangsúlyozza,, hogy ez&k mind az 6 egyéni elképzelései, s hogy ezeknek valóraváltása a gyakorlatban bizonyára számos akadályba Ütköznék* De kollégái s egyszersmind az LNT figyelmét - ugy véli nem lesz hiábavaló ezekre a problémákra s az általa fölvetett megoldási lehetős egekre ráirányítani, 1 . A nemzetközi szervezetek levéltárai Igen részletes beszámolókat küldött levéltári szervezetét illetően az UNESCO, a Nemzetközi Munkaügyi Iroda és a Nemzetközi Bank, Az Egyesült Nemzetek Európai Hivatala őrzi az egykori Népszövetség levéltárát, valamint a Népszövetségtől függő ügynökségek iratanyagát (pl. a Saarvidék közigazgatási iratainak egy részét - 1935-ig-). A. Szellemi Együttműködés Nemzetközi Intézete levéltára (1926-1948) az UNESCO levéltárában található, legalábbis ami a német megszállás után az Intézet helyiségeiben megmaradt, Itt vetődik fel az immunitás kérdése a nemzetközi jellegű dokuemtnumanyagokkal kapcsolatban, e kérdést végre tisztázni kellene. Az ENSZ levéltárában van még néhány dossziényi régi, 1897-ig is visszanyúló ir?,t, az elődintézmények anyagából, 2. A kormányközi szervek levéltárai A 19. század közepe óta, főképp azonban az első világháború óta, nagy számban jöttek létre kormányközi szervek, egyesek azér^

f hogy valamely konkrét kérdést szabályozzanak, mások hogy valamely hoszszabb-rövidebb távú küldetést töltsenek be. Vannak közöttük két- és több kormány közötti szervek, s mások, amelyek voltaképpen nemzetköziek. Többnyire abból áll a működésük, hogy küldöttségeik találkoznak, s az ügyeket egymás között megtárgyalva, elintézik, többnyire nem is jön létre regisztratura, s közös irattár: mindegyik küldöttség külön-külön kezeli saját iratait, amelyeket azután az érdekelt minisztérium- (általában a külügyminisztérium) levéltárába szállit be. A probléma akkor kezdődik, amidőn az illető szerv állandó jellegüvé válik, s titkársággal is rendelkezik. Erre az esetre nincsenek természetesen szabályok: az iratokat legtöbb esetben a titkár vagy az