Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Szedő Antal: A magyar levéltárügy fejlődése 1945-től 1960-ig / 3–53. o.

- 46 a népművelési tevékenységet, az oktatást jobban az eddiginél, mindez olyan feladat, amelyben mindenkinek együttes munkájára van szükség. Ezeknek a feladatoknak az elvégzésével lehet elsősorban elérni, hogy a levéltárak munkáját olyan értékesnek lássák mindenütt, mint amilyen értékesnek látjuk mi magunk. Ember Győző, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója: Mindenekelőtt a legnagyobb állami levéltárunk, a Magyar Országos Levéltár nevében őszinte jókívánságainkat fejezem ki a Levéltárak Országos Központja és annak jelenlegi jogutódai felé fennállásuk tizedik évfordulója alkalmából. Két kérdést kivánok csupán hozzászólásomban felvetni. Az egyik a Levéltárak Országos Központjának, ill. jogutódainak hatáskörére, munkájára vonatkozik, mégpedig inkább a jövőt, mint a multat illetően. Hallottuk a beszámolóból, hogy a LOK létszáma 1951-ben 33 fő volt, jelenleg pedig - ide kell számitanunk a LGH-t is - 18-20 fő. A tudományos dolgozók száma 14-ről 4-re csökkent. Nyilvánvaló, hogy e csökkent létszám következtében a levéltárakra kellett hárítani több olyan feladatot, amelyet korábban maga a LOK végzett el. Ez a folyamat megindult és sok tekintetben hozott is eredményeket. Elég utalni a módszertani kollégiumok munkájára, a területi felügyelők munkájára, ezekről a kérdésekről bőven volt szó a beszámolóban, Véleményem szerint azonban még mindig végez a levéltári osztály olyan munkákat, amelyeket a levéltárakra háríthatna át. Ha több önállóságot biztositana a levéltáraknak, több ideje lenne olyan feladatok megoldására, amelyeknek az elhúzódása egyre érzékenyebben érinti egész levéltárügyünk fejlődését. Csak néhányat emlitek ezek közül: a levéltári törvény, a levéltárak ügyviteli szabályzata, az általános és különösen az irattári ügyvitel szabályozásának levéltári vonatkozásai, a levéltári jognak különböző kérdései és igy tovább. . . Általában megítélésem szerint nagyobb súlyt kellene helyezni a levéltári munka szabályozására, a szabályok értelmében való munkát pedig önállóbban végezhetnék a levéltárak, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor szabályok nemlétében, vagy a felelősség vállalásától vonakodva is, saját hatáskörükbe tartozó ügyek elintézésével terhelik az erre vállalkozó levéltári osztályt.