Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Oltvai Ferenc: A Szegedi Városi Építési Tervtár / 39–52. o.

- 45 a terveket és azt oda már vissza nem juttatta, hanem saját tervtárába rakta le, az idők folyamán a változtatásokkal együtt készült tervekkel. Az épitkezési iratok és a tervrajzok. •"" - • ' ' ' • %• Szegeden 1817 év óta vannak adataink arról, hogy az épitkezési szándékot bejelentették, éspedig a választott községnek, (Electa Communitas) az utcavonal kitűzése céljából. (5) Ezt a feladatot 1849-tól 1871-ig a Szépítő Bizottmány látta el. (6) A várostervezés és fejlesztés csak a város alaprajzi, tehát utcarendszerének betartására törekedett. A nagyvárosias településfejlesztés csak az árviz után valósult meg, amikor a tervezők tabula rasat találtak. Az 1876. évi épitkezési és járdakészitési rendszabályokban is ugy intézkedtek, hog^ minden uj épület felállítására, a régi átalakítására, megtoldására, vagy bármely lényeges javításra és változtatásra, melyek az épület szilárdságára, biztosságára és tüzmentességére, a szomszéd érdekeire, vagy a város szépítésére befolyást gyakorolnak, a hatóság engedélye föltétlenül szükséges, melyet az épitkezési bizottmány előterjesztésére és javaslatára a városi tanács ad meg. (7) Az épitkezési bizottmány, mint a Szépítő Bizottmány utóda az árviz után alárendeltebb szerepet töltött be. Az épitkezési bizottmány ugyanis helyi jelentőségű I. fokú szerv volt, amely az újjáépítés irányítását és a felmerülő épitkezési esetek felülbírálását már nem tudta volna kellőleg elintézni. Az uj szerv a királybiztösság volt, amely az újjáépítés elvi és gyakorlati elgondolásainak figyelembe vételével bírálta el az egyes építkezéseket. A királybiztosság fennállása alatt az építési engedélyeket kiadásuk előtt be kellett mutatni a királybiztosság műszaki osztályának. Á helyszíni szemlék is közreműködésével folytak le. (8) Miután a királybiztosság feladatait 1884-ig lényegében elvégezr te, a szervet megszüntették és az 1884. IV. t. c. életrehivta a Középitészeti Tanácsot. Ez a szerv fellebbviteli hatóságot képez az építkezések ügyében, az 1876-.VI. t.c. értelmében a törvényhatóság közigazgatási bizottsági másodfokú jogkörének átvételével. Különben a Szegedi Középitészeti Tanács feladata, amint a törvény meghatározza, a város tervszerű további kiépítése volt. Az épitkezési terveket kiadásuk előtt