Levéltári Szemle, 11. (1961)
Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Szedő Antal: A magyar levéltárügy fejlődése 1945-től 1960-ig / 3–53. o.
- 35 1950 évben 231 kutató 1955 évben 536 kutató 1951 it 245 it 1956 ti 449 " 1952 ii 303 it 1957 ii 345 " 1953 ti 364 ti 1958 " 474 " 1954 ii 439 ii 1959 ii 470 " Amint a táblázatból láthatjuk, 1956 végén és 1957 elején az ellenforradalmi események miatt a kutatás részben szünetelt, részben vontatottan indult meg. Mégis három-négyszerese a jelenlegi kutatóforgalom a II. világháború előtti negyedszázad átlagos forgalmának. Az egyik legnagyobb területi levéltárunk, a Pécsi Állami Levéltár három felszabadulás előtti levéltárból: a pécs-városi, a baranyamegyei és bajavárosi levéltárból tevődik össze. Egy 1939-ben kelt jelentésből (a jelentést az Országos Levéltár kiküldötte készítette) tudjuk, hogy a két pécsi levéltárban 20-25 kutató fordult meg 1939-ben tudományos céllal, mig a bajai levéltárat egy kutató sem kereste fel. A Pécsi Állami Levéltárnak 1958-ban 291, 1959-ben pedig 392 kutatója volt, azaz 15-20-szor több, mint 2 évtizeddel azelőtt, 1957 óta az állami levéltárak kutatóforgalmáról a központban összesitö kimutatás készül, ebból meg állapitható, hogy a levéltárak kutatóinak száma nemcsak a központositás előtti állapothoz mérten növekedett meg.hanem azóta is növekedik. A kutatók számának emelkedését országosan az alábbi táblázat mutatja: Budapesti levéltárak: 1957-ben 1958-ban 1959-ben 623 899 910 1075 1678 2005 Vidéki levéltárak: ""1698 2577 2915 A kutatók száma tehát a vidéki levéltáraknál növekszik erőteljesebb mértékben, ami részben a helytörténeti kutatások fellendülésében leli magyarázatát, részben abban a körülményben, hogy a fővárosi kutatók országos témáikhoz is egyre jobban igényelik a területi levéltárak anyagát. A más városokból jött kutatók és más városra történő anyagkölcsönzések azáma is évről-évre emelkedik: