Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 2. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: Az első oroszországi összeírás tabellái, 1717–1727 / 225–228. o.

- 225 leltárakkal váltották fel, mert azok - tapasztalat szerint - jobb tájékozódást biztositanak és jobban biztositják az iratok védelmét, Ezután eloké* szitettek az "aktuális fondok", vagyis a napjainkban legkeresettebb fondok leltárát kiadásra, Minden nagyobb fond leltározásának megkezdése előtt munkautasitást állitottak össze, amely az adott fond sajátságaira tekintettel van. A leltárban szereplő cimeket politikai és történelmi szem pontból helyesen fogalmazták meg. Erról a szerző általában elismerőleg ir, csak annyit jegyez meg, hogy nem alkalmazták eléggé az annotálás módszerét. Javasolja, hogy a könnyebb tájékozódás végett készitsenek a fontosabb hadmüveletekről eseménytáblázatokat. Külön dicséróleg emlékezik meg a kartográfiai anyag leltározásáról, melynek módszerét az iratanyag sajátságainak figyelembevételével dolgozták ki. A levéltár az elkészült (könyvformáju) leltárak egy részét nyomtatásban is közzéteszi, igy pl. az A. V. Szuvorov fondjáról készült leltárat. Bélay Vilmos AZ ELSŐ OROSZORSZÁGI ÖSSZEÍRÁS TABELLÁI ( 1717 - 1727 ) V. M. Kabugan és N. M, Sepukova cikke az Isztoricseszkij Arhiv 1959. 3. számában (126-165. old. ) jelent meg. A cikk irói hangsúlyozzák, hogy a legrégibb oroszországi népösszeirások, a XVIII. század elsó felében több izben végrehajtott "reviziok" adatait eddig még nem vizsgálták és értékelték kelló módon a történészek. Ezeknek a forrásértéke felbecsülhetetlen, igen szükséges tehát, hogy visszatérjenek hozzájuk a mai kutatók is. Az elsó, aki tudományos elemzésnek vetette alá az elsó revizió anyagát, korabeli tudós volt: I. K. Kirilov. 1726-1727-ben elkészitette Oroszország elsó statisztikai ismertetését, felhasználva ehhez az 1724