Levéltári Szemle, 11. (1961)
Levéltári Szemle, 11. (1961) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Győrffy Sándor: A "gyelo", az "opisz" és a "putyevogyityelj": a szovjet levéltári terminológia néhány kérdése / 12–19. o.
levéltárban kartonba kötik, egységes formájú fedőlappal látják el. A nyomdai utón készült fedőlap megfelelő rovataira felirják a fondképzö nevét, a szervezeti részleg (nálunk: állag) nevét, a "gyelo" cimét, a pontos évkort, a lapok számát, feltüntetik továbbá az őrzési egység pontos levéltári jelzetét. A magyar levéltári gyakorlatban a "raktári" értelemben vett legkisebb őrzési egység a csomó, illetve a kötet, az "irattározási" értelemben vett legkisebb őrzési egység az "alapszám". A szovjet levéltárak legkisebb őrzési egysége, a "gyelo" egyszerre raktári, ill. irattári őrzési egység, a mi gyakorlatunkban ennek leginkább a "tétel", egyes esetekben egy-egy nagyobb terjedelmű "alapszám" felel meg. Ha pl. a Miniszterelnökség fondjának 1904 évi iratait a szovjet levéltárak szisztémája szerint kellene átrendezni, lényegében mást nem kellene tennünk, mint a mintegy 100-300 lapból álló 40 tételt tételenkint összefűzni, borítólappal ellátni, a 4 csomonyi "vegyes ügyeket" felszámolni, egyes nagyobb tételeket felbontani, esetleg egy-két kisebbet összevonni/ Más, tételekre nem csoportosított anyagoknál természetesen nagyarányú rendezési munkát kellene elvégezni. Milyen következtetést, tanulságot vonhatunk le a "gyelo"-alkotás többévtizedes szovjet tapasztalataiból? Irattárainkban szerintem nálunk is célszerű lenne külön kezelni a selejtezés sorsára szánt, illetve a levéltári megőrzésre szánt iratokat. A levéltári megőrzésre szánt iratokból való tétel-kialakitá st annak a levéltárnak az ellenőrzése mellett kellene elvégezni, amelyik gyűjtőkörébe az irattár tartozik. Ahol a gazdasági lehetőségek megengedik, célszerű lenne össze is füzetni ezeket az iratokat. így levéltáraink 5-10 év múlva selejtezett, tárgyi csoportokba rendezett iratanyagot kaphatnának az irattáraktól. Ami a levéltárakat illeti, itt sokkal bonyolultabb, nehezebb a helyzet. Érdemes volna persze részletesen tanulmányozni, hogy végezték el a "gyelo"-kialakitást Kárpátukrajna, Kelet-Galicia, Bukovina levéltárosai, lényegében a miénkhez hasonló jellegű iratanyagukban. Szerintem a jól használható segédkönyvekkel rendelkező anyagunk átrendezé-