Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Hozzászólások / 86–120. o.

- 113 Hogy a kiadvány munkák milyen teret foglalnak el terveinkben, az elsősorban i .V attól függ, hogy az egyéb munkák terén hogyan haladunk előre. A Szovjetunió példája is ezt mutatja. Első az anyag begyűjtése, azután rendezése,': használhatóvá tétele és azután jön a felhasználás a megfelelő keretek között. De amig nincs örizetünkben az anyag, amig annak felhasználása nincs biztositva, amig nem tettük használhatóvá, addig magunk sem tudjuk felhasználni. Amikor már minden anyag az örizetünkben van, és azt a mindenirányu felhasználás számára hozzáférhetővé tettük, természetszerűleg akkor nagyobb mértékben kerülhet sor nálunk is magára a felhasználásra. Más szavakkal kifejezve, ha már tul leszünk a begyűjtésen, rendezésen, segédletek készitésén stb., akkor nagyobb mértékben tudunk foglalkozni az anyag felhasználásával, nagyobb arányban tudunk publikálni kiadványokat. Ettől függ elsősorban ennek a munkának az aránya a mi terveinkben. Nem azt mondom, hogy ne készitsünk kiadványokat, hogy azok nem vetnek jó fényt a levéltárakra, de azt kell mondanom, amit az egyik előttem szólott levéltárostársam mondott. Kársai elvtárs. Amikor elment vidékre és beült kutatni egy levéltárba, lükkor látta meg, hogy milyen az a levéltár. Ez minden levéltárra vonatkozik. Ha kimegyek Bécsbe és kutatni akarok egy levéltárban, akkor hiába tesznek elém 3 stósz kiadványt, amikor kérdezem, hogy egy témára vonatkozólag van-e anyag, és rendezett-e az anyag? Ha nem tudnak válaszolni, akkor hiába van ott előttem 30 kötet kiadvány, mégis ugy fogom megítélni annak a levéltárnak munkáját, mint kutató, és hát kutatókkal van elsősorban dolgunk. Ha megfelelő segédleteket adnak nekem, hogy azt az anyagot, amire szükségem van, meg is találjam a levéltárban, ennek alapján fogok véleményt mondani annak a levéltárnak értékéről, jelentőségéről. Nem akarom lebecsülni a kiadvány munkák jelentőségét. Csináljunk minél többet a lehetőségek között. De kissé hamis alap az, amikor csak a kiadványokat szorgalmazzuk. Ne csak a kiadványok alapján mérjék le munkánk jelentőségét. Az is legyen egyik fontos alap, de mégis csak az a legfontosabb, hogy a kutató, amikor bejön a levéltárba, ott megkapja és könnyen és gyorsan kapja meg azt, amire szüksége van. így lesz jó véleménye a levéltárról. Sajnos ez nem olyan vélemény lesz, ami közvélemény lenne, de az ilyen vélemény ^rendszerint elterjed. A magyar levéltárak e tekintetben a belföldi és a külföldi kutatók felé kedvező benyomást keltettek.