Levéltári Szemle, 11. (1961)

Levéltári Szemle, 11. (1961) 1. szám - Hozzászólások / 86–120. o.

- 109 tató segédletek, milyen szempontok szerint készüljön a levéltári segédletek légmágasabbréhdü'tipfusa.' Többször szó esett itt az egységes állami levéltári fondról. Nézetem szerint az egységes fonddal vele jár, hogy egységes jellegű tájékoztatást tudjunk adni. Azaz olyan segédleteket kell kimunkálnunk, amelyek valamennyi levéltárról egyforma rendszerben azonos jellegű tudnivalókat közölnek. Egy ilyen egységes tipusu segédlet már elindult utján: az un. fondjegyzék; mint hallottuk, két központi levéltárunkról már készen áll, a területi levéltárakra nézve pedig készülőben van. Hogy az utóbbiak tekintetében még kissé hátra vagyunk, azzal is összefügg, hogy a területi levéltárak a fondhatárok meghúzására nézve nem kapták meg idejében a szükséges utasításokat. Ez is mutatja, hogy a levéltári munkák kellő elvégzéséhez - mint azt a mai előterjesztésben is hallottuk - milyen szükség van pontosan kidolgozott munkautasitásokra. Persze a munkautasitás csak akkor éri el célját, ha az eredmény, mely annak nyomán létrejön, teljesen megbizható; s ugy vélem, ahol ennek előfeltételei nincsenek biztositva, közvetlen szakmai segítségadással is közre kell működni abban, hogy a nehézségek elsimuljanak, s a készülő tájékoztató segédlet valóban egységes legyen, formájában, tartalmilag egyaránt. A Levéltári Módszertani Kollégium- mellett működő segédletkészítés! bizottságnak fő feladata, hogy ilyen egységes és megbizható segédletek elkészitését me'gfelélő munkautasitások kidolgozásával elősegitse. A bizöíttság javaslata, melyben az országosan egységesen készítendő segédletek tipusait körvonalazta, még megvitatásra vár, s ennek a vitának nem kivánok itt elébe vágni. Csak annyit emlitek meg, hogy a kimunkálandó segédletek között fő helyet foglal el az útmutató, mint a "fondjegyzék"-nél magasabbfoku tájékoztató segédlet; munkautasitásának kidolgozása saz útmutató készítésének elinditása soron következő feladatunk. A segédletkészitési bizottság azonban már távolabb is tekintett előre, a feladatkör további állomásai felé. Elsősorban az iratanyag felhasználását ,

v szolgáló segédletek területe az, ahol tág perspektiva nyilik szemünk előtt. Először természetesen a proveniencia szerinti segédletek terén, melyek az iratanyag meglévő felépitése, tagozódása szerint haladnak, kell a szilárd alapokat megvetnünk. De kivált, hogy a "numerikus" rendszer miatt fokozott mértékben kell segédletekkel a kutatásnak elébe mennünk, már most gondol-