Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Horváth Zoltán: Sopron Város Munkaerőnyilvántartási Hivatalának (Közmunkahivatalának) iratai a Soproni Állami Levéltárban: iratok, 1945–1949: 3,9 iratfm. / 89–96. o.

A közmunkakötelezettek nyilvántartásbavétele a hivatalnak nem kis gondot okozott, mórt a lakosság a ki- és betelepítés során állandóan változott Hogy a közraunkakötelezettség alól senki ki ne vonhassa magát - a polgármesteri rendelkezés értőimében - élelmiszerjegyet az illetékes szerv csak a közmunka-igazolvány leimutatása után adott ki. A. közmunkahivatal teendője volt még. hogy Sopronból az ország egyéb területére, illetve onnan a városba költözött kötelezettek munkaerő-nyilvántartólapját az illetőkes munkaerönyilvántartótól átkérje, ill. oda átküldje. A közmunkahivatai intézkedett a rendelkezésre álló közraunkakötelezettek lelett: munkára osztotta be azokat, ill, megállapította - Jövedelem alapján - a közmunkaváltság összegét, úgyszintén indokolt esetben mentességet adott A természetbeni munkára való alkalmazás behivójegy utján történt A behívott közmunkakötelezetteket munkára a közmunkahivatal osztotta szét A kötelezettek munkára való elosztása előzetes igénylés alapján is történhetett, amelyet pl. az Állam építészeti Hivatal, a Soproni Téglagyárak vagy a Szovjet Katonai Parancsnokság nyújtott be. A természetbeni munkát pl. romeltakarítást a városi mérnöki hivatal irányította, de az előirt munka teljesítését a közmunkahivatal tisztviselői ellenőrizték. Ha a köznunkakötelezett a természetbeni munkát pénzzel kívánta megváltani, a közmunkahivatal a váltság összegét, rendeletileg meghatározott kulcs alapján, progresszív módon állapította meg. (A közmunkaváltság fizetésével kapcsolatos legutolsó rendelkezést lásd : 2400/1948. Korm. sz. rendelet (MK 50. sz.). - Végrehajtási utasítás: 7300/1948. ÉKM sz. rendelet (MK 53-54. sz.) A köz munka hivatalnak közmunkaváltság megállapítását tartalmazó elsőíoku határozata ellen feflebbezést csak az újjáépítési-, ill. az építési- és közmunkaügyi minisztériumhoz lehetett beadni A közmunkaügyi lelttgyelőnek, ill. építési és közmunkaügyi igazgatónak a közmunkaváltság megállapításában határozathozó szerepe nem volt A közmunkahivatal működésének kezdetén a kormányzat inkább a munka természetbeni teljesítéshez. 1946. után pénzbeli megváltásához ragaszkodott A közmunkaváltságot a hivatalos szervek 1947-ben az ország újjáépítésének és a 3 éves terv egyik legerősebb bázisának tekintették. Ezért a rendelkezés jogot biztosított arra, hogy ha a közmunkahivatal a természetbeni munkát nem vette igénybe, a teljesítést készpénzben kérhette, á közmunkaváltságot - a rendelkezéstől eltérően - Sppronban a közmunkahivatal tisztviselői és nem a házmegbizottak (utcamegbizottak) szedték be. (40 400/l945. DM sz. rendelet 1. § /MK 186. sz/j A közmunkahivatal 1848 elején áttért - a váltságdíj beszedését illetően - a csekkrendszerre. Az újjáépítési közmunkakötelezett minden hónap 5-. napjáig tartozott a muíikaváltságot csokklapon befizetni. A csekkrendszer bevezetése azonban nem vált be. Végül az építési- és közmunkaügyi igazgató utasítására a közmunkahivatal 1848. május 1-től visszatért a készpénziizetési rendszerre. Ha valaki a közraunkaváltságot nem fizette be, attól a közmunkahivatal a hátralékot az adóhivatalon keresztül közadók módjára hajtatta be, sőt a hátralékosra bírságot is vetett ki. A bírságolási határozat ellen fellebbezéssel elsőíokon az építési- és közmunkaügyl igazgatóságnál, másodíokon az építési- és közmunkaügyi minisztériumnál lehetett élni. Szigorú büntetést vetett ki a közraunkahivatal olyan esetben, ha a köznunkakötelezett csalással igyekezett a kötelezettség alól kibújni, Hyen esetben a kötelezettet a váltság összegének nyolc-tizszeresór© ís lehetett büntetni. A közmunka hivatal a beszedett pénzt a működési költségekre visszatartható 10 % lev.onása után, naponként az újjáépítési, iil# építési- és közmunkaügyi qmisztérium csekkszámlájára fizette be. Az újjáépítési közmunkán kivül, ha állami érdek ugy kívánta, a honpolgárokat tartós, ill. közérdekű közmunkára is igénybe lehetett venni. Az un. tartós közmunkára való igénybevétel a közérdekű közmunkakötelezettségről szóló rendelet alapján történt (ME 7000/1945.) Sopronban közérdekű közmunkára csak munkakerülőket, nyilasokat és Volk3bund-tagokat küldtek. A polgármester behivójegy utján értesítette az illető közérdekű közmunkakötelezettet hogy három napon belül foglalja el kUelölí munkahelyét A tartós közmunka időtartama hat hónap volt. A kötelezett alkalmaztatása helyén munkájáért rendes fizetést kapott A közérddeü közmunkára kötelezetteket a közmunkahivatal tartotta nyilván. A hivatal nyilvántartásait (kézímuhkások, logatosok nevét és számát) a városi mérnöki hivatalnak is rendelkezésére bocsátotta. 90