Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Farkas Gábor: Fejér megye szabadművelődési felügyelőjének iratai a Székesfehérvári Állami Levéltárban: iratok, 1945–1949: 2,20 iratfm. / 68–71. o.

Az Alkotmány 48. §-a kimondja, hogj (1) a Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát, (2) a Magyar Népköztársaság ezt a Jogot a népmüvelés kiterjesztésével és általánossá tételével valósiíjá meg.. 2, A megyei népmüvelés szervezetéi a következőkben ismertetjük: 4 várra egye felszabadulása után újjáalakult megyei közigazgatási szervek mellett az Iskokolánkivüii Népművelési Bizottság 4945 őszéig a régi hivatali keretekben, mint Fejér vármegye és Székesfehérvár thj. város közös Népművelési Bizottsága folytatta működését Ez a munka azonban nem jeléntette az uj népművelés megindulását, arra csak az -1945, szeptember végén kiadott 44 300/1945. VKM sz. rendelet után kerülhetett sor. mely a régi népművelési bizottságot megszüntetve elrendelte a törvényhatósági Népművelési Tanács megszervezését. A VKM a törvényhatósági népművelési vezetők részére 1945 október közepén országos értekezletet tartott, ahol az uj népművelési munka irányelveit tárgyalták meg. A VKM 1945. október 22-én kelt leiratával Székesfehérvár thj. városban külön Népművelési Hivatalt szervezett, s a megyei Népművelési Hivatal a városi Népművelési Hivataltól különállóan kezdte meg működését A Népművelési Hivatal vezetője á kezdetben még régi névén működő népművelési titkár, majd uj nevén népraüveiési vezető. A hivatal létszáma három fő volt: .ebből kett# népművelési szaktisztviselö, fogalmazó, egy pedig irodatiszt Az első helyi népművelési tanácsok Fejér megyében 1945 novemberében és az ezt követő hónaposán alakultak meg. A szervezett népművelési munka 1945 végén kezdődött Az addig elnyomott társadalmi rétegek művelődésük ügyét saját kezükbe vették, és a népmüvelés társadalmi öntevékenységgé vált Á IL világháború pusztításai úgyszólván teljesen megsemmisítették Fejér megyében a könyvtári állományt, s a korábbi népmüyelést szolgáló berendezéseket (rádiók, vetítőgépek stb.). A helyi népművelési szervek munkája így legelőször is az adatfelvétel és a szervező munka megindítása lehetett 1946 februárjától - megfelelően a már idézett 720/lS>46. VKM sz. rendeletnek *t a Népművelési Hivatal mint Szabadművelődési Felügyelőség működött A helyi népművelési tanácsok 1946 végóig ugyancsak e rendeletnek megfelelően szabadművelődési tanácsokká alakultak át, és már 1946 elején megkezdték működésüket a községi szabadművelődési ügyvezetők is. A Fejér megyei Szabadművelődési Tanács 1946. október 21-én alakult meg. A tervszerű és intenzív nép., művelési munka 1946 második felében indult meg. A megye számos községében a helyi szervek a volt földbirtokosok kastélyaiban néémüvelési célokra helyiségeket biztosítottak. Az ilyen épületek igénybevételére már 1945 októberében találunk adatokat A Szabadművelődési Felügyelőség létszáma a,megnövekedett feladatok ellátása következtében fokozatosan bővült 1948 elején 5, 1949 nyarán pedig 10 fővel dolgoztak. A vármegye a felügyelőség munkáját a megyei alapból támogatta. Az iskolánkivüll népmüvelés területén a fordulat évóvel országos szinten ugyancsak bekövetkezett és előbb már ismertetett szervezeti változások rövidesen megyei vonatkozásban is éreztették hatásukat. 1949 novemberében a népraüveiési miniszter rendeletére átszervezték a szabadművelődési felügyelőséget Az uj szerv neve Vármegyei Népnevelési Központ lett, amely mellé népi szervekből népnevelési bizottságot szerveztek, A szabadművelődési felügyelő megyei népnevelési titkár lett ő áll a népnevelési bizottság élén. Fejér megyében a vármegyei népnevelés? központ átszervezése 1949 novemberében folyt le. Á volt szabadművelődési felügyelőség személyzetét az uj népművelési szerv vette át 3, A Fejér megyei Szabadművelődési Felügyelőség általános ügyviteli iratai 1945-4949. évről és számadási iratai 1947-4949* évről maradtak fenn. A megyei Szabadművelődési Felügyelőség ügyviteli iratai a megyei népművelési munka egészére részletes forrásanyagot adnak. A felügyelőség működésének teljes képe bontakozik ki az 1946-1949. évi munkatervekben, a minisztériumnak tett jelentésekben. Ezen kivül a helyi ügyvezetők havi beszámolói és a felügyelőségnek a megyei törvényhatósághoz beadott helyzetjelen69