Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - FIGYELŐ - Komoróczy György–Vörös Károly–Iványi Emma: Levéltári kiállítások / 216–223. o.

218 Csehország déli részén Ceské Budejovicétől mintegy 10 kilométerre, a város felé északról lehúzódó dombvidék egyfk alacsony nyúlványának végén magasodik ki a hlubokai kastély. Az egykori, 43. században álapiüjtt királyi vár a 16, század második relében épült át komolyabb erődítménnyé, melynek védőmüveit a fehérhegyi csata után még tovább erősítették, A 18„ század köze pén, mikor a vár a Schwarzenbergek birtokába ker-ült a kastélyt barokk stílben átépítették (1721~ 1728), védőmüveit pedig nem sokkal később lerombolták, Az ily módon már csak lutfuscélokat szolgáló épület a 19, század negyvenes éveiben. Fr* Beer és D^Devorecki tervei szerint ~ megfelelően az akkor kibontakozó romantikus építészeti stílusnak - óriási költséggel angol gót stílusra átalakítva nyerte "el mai alakját A változatos multu, bár az átépítés után a régiség minden látsza tát elveszített kastély ma Csehszlovákia egyik leglátogatottabb műemléke« évente turisták százezrei keresik fel, járják végig r oppant költséggel és pompával berendezett, műkincsekkel és pompás régi fegyverek gyűjteményével megrakott termeit, a kastélyt körülvevő hatalmas parkot és gyönyör ködnek az onnan nyíló festői kilátásban Ebben a nagy látogatottságú kastélyban, helyesebben a kastély mellett épült nagy lovardának a felszabadulás óta a Délcsehországi Képzőművészeti Galéria céljaira igen ügyesen és ízlésesen át épített épületében, a csehszlovák belügyminisztérium Ceské Budejovice i kerületi főosztálya, illetve az alárendeltségében álló, a kerületre területileg illetékes Trebom állami levéltár,, együttműködve a Galéria igazgatóságával 1960. április.17, • október 31, között, hat és fél hónapon át tartó igen nagyszabású levéltári és képzőművészeti kiállítást rendezett A kiállítás, melynek cime «Hluboka 1960s» volt, s melynek ízléses plakátjai Délcsehország minden helységébe eljutottak» a felszabadulás 15 éves évfordulójának tiszteletére készült. Az évforduló csupán reprezentatív megünneplésén tul azonban azzal a konkrét tudományos és népművelési célzattal is, hogy első izben dolgozza fel és ismertesse meg a dolgozók legszélesebb rétegeivel Délcsehország sajátos külön gazdasági, po litikat kulturális és művészeti törtéjietét Ennek a nagyigényű célnak, a kiállítás, mint már előre is megmondhatjuk, messzemenően megfelelt. Része volt persze ebben s nem utolsósorban * annak a körülménynek is, hogy a kiállítás rendezői már támaszkodhattak az 1958« évi prágai összállami levéltári kiállítás jelentékeny tapasztalataira is, Délcsehorsr ig történetét a kiállítás hat részre tagolva mutatta be a látogatóknak Bevezetésül néhány tárgy és kép a terület őskori viszonyairól tájékoztatott majd az első rész.a 10. századtól kezdődőleg a hussita felkelésig terjedő kort mutatta be. Különös jelentőséget ad e korban a területnek az, hogy innét származnak a huszita, mozgalom nagy vezérei. Húsz János, Ziska és e terűiét hez tartozik Tábor városa a huszita mozgalom központja is

0 A kiállítás második része a renaissance Délcsehországát tárta fel a huszitizmus és a fehórhegyi csata közötti korban. E szakasz központjában a terület leghatalmasabb családjának, a Rozmberkeknek birtoklás és gazdaságtörténete áll, és annak a nagy gazdasági változásnak bemutatása, mely többek közt Délcsehország e részén a 16, század elején a mai napig is meglévő; gazdasági szempontból oly nagy Jelentőségű tógazdaságokat és halászati kultúrát hozta létre, A harmadik rész a cseh rüggetlenség elbukását jelentő fehérhegyi csata (l62l) és az 1848 közötti időszak történetét ábrázolja, A parasztság fokozódó kizsákmányolása, az erősödő ellenreformácíó, a városok elnémetesitése a fő Jellemzői e periódusnak, melynek végén, a 19. század első évtizedeiben megjelennek a területen a nagyipar első csirái is. A kiállítás negyedik szakasza az 1917 ig terjedő fejlődést mutatja be, melyet a kapitalizmus rohamos kibontakozása és a terület aránylag gyenge, proletariátusának meginduló szervezkedése, a délcseh munkásmozgalom első lépései Jellemeznek, A 19. század elejére már e területen is nagy sztrájkmozgalmak bontakoznak ki

; a szociáldemokrata párt e korban válik Délcsehország legjelentékenyebb pártjává, mely azonban az első világháború idejére vezetés nélkül hagyja a délcseh proletariátust A kiállítás ötödik része a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a második világháború befejeződése közötti időpontban az első köztársaság korát mutatja be; a cseh burzsoázia uralmát, mely azonban e területeken szövetségre lépett a csakhamar a hitlerista eszmék száll ás csinál ójának dicstelen szerepét vállaló idegen nagybirtokkal> - s ezzel szemben a munkásság és a haladó értelmiség antifasiszta mozgalmának, 1921 óta e területen is a kommunista párt által vezetett kibontakozását. Lélekzetelállitóan órdekes dokumentumok mutatják be a fasiszta szervezkedés kezdeteit e részben vegyes lakosságú területen és a hitlerista okkupáció borzalmait majd a terület felszabadulását A kiállítás utolsó szakasza a fel-