Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - FIGYELŐ - Jenei Károly–Sárközi Zoltán–Lengyel Alfréd: Vállalati irattározási és iratkezelési problémák az NDK-ban / 206–216. o.

lyezett bánya szász és thüringiai tartományi kezelésbe ment át. A Szovjetunióval 1952-ben megkötött egyezmény alapján a szovjet részvénytársaságok az NDK állami tulajdonává váltak és ennek során a Kálium- és Kősóüzemek központi igazgatása a Bánya- és Kohéipari Minisztérium hatáskörébe került* melynek ez a részlege székhelyét Berlinből Erfurtba helyezte át. \ Minthogy a meglévő üzemek további korszerűsítése mellett a használaton kivül álló bányák (aknák) felújítására és a termelésbe való bekapcsolására is hamarosan szükség lesz, a tervmunkálatok előkészítése már a legközelebbi Jövő feladata, S itt lép előtérbe a levéltárosok fontos szerepe, mert a megmaradt iratanyag Jelentős támpontokat nyújthat többek közt a bányák (aknák) mélyítésére, a rétegződések terjedelmére, a felmerült technikai nehézségekre (bányalég, marólúgok, szellőző berendezések) és a nyers sók vegyi összetételére vonatkozólag. A meglelelő irategységek kiértékelésével könnyebbé válik a mérnökök munkája és lényegesen csökkenhetnek az üzembehelyezési költségek, de előbbre juthatnak a szakmába vágó tudományos kutatások is. Ezek a politikai és gazdasági elgondolások hívták életre a káliumipar gazdasági szaklevéltárát. Jóllehet az Állami Levéltárigazgatás a német levéltárügy átszervezése kapcsán eredetileg nem gondolt ilyen szakintézmények létesítésére. Az említett archívum feladatai közé tartozik, hogy a kálium- és kősóipar üzemen kivül helyezett bányáinak, gyárainak, melléküzemeinek, korábbi szindikátusainak, konszernjeinek, továbbá a Minőségellenőrző Állomásnak, a volt szovjet részvénytársaságoknak és egyéb megszűnt igazgatóságoknak iratanyagát begyűjtse, őrizze és feltárja. Az átadás-átvétel lebonyolítása az üzemi irattárakkal való legszorosabb együttműködés Jegyében folyt le. Az elsőrendű feladatok (az Erfurtban található anyag begyűjtése, kiválogatása, provenienciák szerinti durva rendezése, részleges feltárása) elvégzése céljából külön szakmunkaerőt -kapott a levéltár. A további iratanyagok átvételét a raktárhelyiség szűk befogadó képessége nem tette lehetővé, ezért a soron következő lépések az üzemekben található iratmennyiségek felderítésére és épségben maradásának biztosítására szorítkoztak. A gazdasági szaklevéltár munkájának irányelveit 4956-ban konkretizálták, az Állami Levéltárigazgatás által kiadott alapvető utasítások figyelembevételével. Ezek szerint a levéltárvezető kőtelességei közé tartozik pl., hogy az üzemi irattárosokat a további teendők szempontjából kellően kioktassa. Ez minden esetben meg is történt, sőt a vezető valamennyi üzemi irattárat a helyszinen kereste fel és az irattárosok segítségével átrendezte a későbbi átvételre szánt anyagokat. A szaklevéltár 1957 vége felé egy uj üzemi épületbe került Erfurtban, ahol korszerűen berendezett raktárában kb. 20 000 iratcsomót és 1400 kézikönyvtári kötetet lehet elhelyezni. Évkoréit tekintve az anyag globálisan 18694Ő1 1952-ig terjed. A rendezések során előkerülő állami vagy más eredetű iratok visszakerülnek illetékes levéltáraikba. Jelenleg 11 kálium-üzem működik az NDK-ban, amelyekhez természetesen bányák (aknák) is tartoznak;* Valamennyiben üzemi irattár található s hogy iratanyaguk rendezése, további megőrzése és a szaklevéltár részére történő későbbi átadása tervszerűen bonyolódjék le, az iparághoz tartozó vállalati szervekre kötelező egységes irattári keretterv előkészületi munkálatai vannak rolyamatban. A legtöbb üzem iratanyaga a második világháború alatt földalatti raktárakban, aknaíolyosőkon volt elrejtve. A levéltári értékhatár alá eső iratok kiselejtezését ezért takarékossági okokból le gcélszerübben tárolási helyükön lehetett végrehajtani. Á begyűjtött, illetve visszamaradó iratanyag rendbeszedése, jelze-"r* étekkel, provizórikus segédletekkel való ellátása azonban már a szaklevéltár feladatkőrébe, vagy legalább is irányítása alá esett és esik azóta is. Az üzemeknél maradt és tárgyi alapon csoportosttott állagokról ideiglenes rautatókönyvek készültek, amelyek cimszavas katalógusokkal kiegészítve tájékoztatást nyújtanak, az érdeklődők számára. Az egyes íondok (állagok) iratai - a szaklevéltárban és üzemi irattárakban egyaránt -> műszaki és gazdasági jellegük szerint két-két főcsoportot alkotnak. Az előbbiek adalékaikkal főleg a geológiai munkálatok, lelőhely-íelkutatások, elhanyagolt akna-lelderitések elvégzését könnyítik meg, mig az utóbbiak a fogyasztási kérdések,, munkaviszonyok vizsgálata terén, továbbá a munkásmozgalmi, üzemtörténeti tudományos feldolgozó munka szempontjából Jelentenek értékes forrásanyagot. Mindezek mellett a szaklevéltár vezetője időnkint előadások, kiállítások keretében ismerteti a német káliumipar múltját, történeti fejlődését, valamint a megalakult gazdasági szaklevéltár szervezetét, hivatását, Jövőbeni ;feladatait. De a Tudományos Akadémia megbizásáhól.az, első ilyen tárgyú forráspublikáció előmunkálatai is megkezdődtek. Az intézmény igénybevételére vonatkozólag külön szabályzat intézkedik, mely ,az állami levéltárakéhoz hasonló. Kutatni elsősorban a ssakarchivuraban lehet, de kivételes esetekben kölcsönzésnek 215