Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Kanyar József: Somogy Megye Földhivatalának iratai a Kaposvári Állami Levéltárban: iratok, 1945–1951: 30,00 iratfm. / 51–56. o.

íotta fel újra - a íoldigénylő bizottságokat, amelyekben a földreform zavartalan végrehajtása azok működését feltétlenül szükségessé tette, (1. §) A

1 törvény a megyei íöldbirtokrendező tanácsok hatáskörét a megyei földhivatalokra «• mint elsőfokú íöldbirtokrendező hatóságra ruházta át az Országos Földhivatal felügyeleté, alatt (2. §) Az igényjogosultság kérdésében - azokban a községekben, amelyekben a iöldigénylő bizottságok megszűntek - a megyei földhivatal határozott, mig a juttatási és felhasználási tervet a továbbiakban a földhivatal megkeresésére az igazságügyminiszter'á Ital kijelölt ítélőbíró készítette el a Nemzeti Bizottság és az üjbirtokosok és Földhözjutiatottak Országos Szövetsége (UFOSZ) szervezeteinek a meghallgatásával. 2* Somogy vármegye és Kaposvár Nemzeti Bizottsága 1945. március 30-án tartott ülésén határozta el a megyei Földbirtokrendezö Tanács felállítását A Nemzeti Bizottság a földművelésügyi miniszter intézkedéséig - ideiglenesen r Dr. Szabó Ferenc törvényszéki birót Mártsa Miklós mérnököt és Rajczy Géza mezőgazdasági kamarai tanácsost mint gazdasági szakembert nevezte ki a tanácsba. A Nemzeti Bízottság saját kebeléből két tagot delegált a tanácsba; Kovács József szennai (FKP) és Balogh József kaposvári (SZDP) lakos személyében. A Földmunkások Szakszervezete a tanácsba Sipos Sándor és Élő Ferenc kaposvári földmunkásokat delegálta^ A Földhivatal és Földbirtokrendező Tanács együttesen kezelt irataiból megállapítható, hogy a községi földigénylő bizottságok megalakítását, illetve a földosztást a szovjet katonai parancsnokságok sürgetésére a megyei Nemzeti Bizottság szorgalmazta a demokratikus pártok segítségével azokban a járásokban, amelyekben a felszabadulás megtörtént (Kaposvári, igali, tabl, szigetvári járásokban*) A megyei Földbirtokrendező Tanács csak 4945. április 2-án alatójlt meg. A megye a Balatontól a Dráváig csaknem 4 hónapon keresztül háborús cselekmények szintere volt az álló harcvonal következtében. (1944. december ** 1945 április) 85 község lett romossá, 2500 magán* és középület semmisült meg teljesen és 5600 épület ment részben tönkre a háborús cselekmények következtében a megye középső, nyugati, délnyugati és déli részében. Alz iit fekvő és kiürített járások és községekben - főként a lengyeltóti, marcali, nagyatádi járásokban ~ ennek következtében a földreform végrehajtása késedelmet szenvedett A barcsi járásban indult meg utoljára a szervezés, miután e járásban a lakosság mozgási szabadsága a hadműveletek folytán katonailag igen korlátozott volt a községek lakossága éjjel és nappal a vasutak, a hidak és utak ujjáépitésével volt elfoglalva. Az első hivatalos jelentését a megyei öldbirtokrendező Tanács 1945, április 14-én küldte ei Debrecenbe a földmüvelésügyi miniszternek és az 0rs2.ágos Földbirtokrendezö Tanácsnak. B jelentés szerint a megye 303 községéből 219 községben megalakultak földigénylő bizottságok és %%1 községben meglcezdték a földosztást A tanács előzetes felmérése következtében Somogy vármegyében 284 662 kh földbirtok kerüli megváltás alá, 26 000 kh pedig elkobzásra. A földigénylők számát 25 000-re becsülték* 1945. április 24-én a Nemzeti Bizottság 3 löldbirtokrendezönek dr. Szabó Ferenc törvényszéki biró^, a II. számú tanács vezetőjéül dr. Iharos Imre törvényszéki birót, a ül. számú tanács vezetőjéül dr. Gévai Lajos telekkönyvi betétszerkesztő birót javasolta. A

1 II. számú tanácsba gazdasági szakemberként Ballá Sándor gazdasági Ielügyelőt mérnök szakértőként pedig Boros György erdomérnököí javasolta. A III. számú tanácsba gazdasági szakemberként Székely Ferenc gazdasági iskolai igazgatót mérnök szakértőként pedig egy az firdőigazgatóságtól behívandó mérnököt javasoltak. A Nemzeti Bizottság részéről a II. számú tanácsba tanácstagként Szabó Istvánt és Kállai Lajost delegálták. A III. számú tanácsba pedig Bán Józsefet és Vörös Józsefet A Földmunkás Szakszervezet részéről a II. számú tanácsba pedig Bertalan Vincét és Körtés Lajost Lényegében a III. számú tanács felállítására nem került sor a megyében, noha a Nemzeti Bizottság azt több alkalommal sürgette a földmüvelésügyi miniszternél, illetve az Országos Földbirtokrendezö Tanácsnál.