Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - FIGYELŐ - Családi levéltárak rendezésének problémái Csehszlovákiában / 167–178. o.

jelent Különösebb nehézséget, már csak az anyag kis terjedelme miatt sem. addig ebben a fej­lettebb korszakban már nehezebb tájékozódni, nehezebb a számadási szervezet differenciálódását nyomon követni. A számadási szervezet ul. a nagybirtok termelésével együtt növekszik és válik bonyolultabbá, s minél sokrétűbb és nagyobb a saját termelés, annál bonyolultabb a számadási szervezet is. Néha mindennek tetejébe még egy-egy nagybirtokos több nagybirtokkal rendelkezik, s azokat egységesen irányítja. Az uj viszonyok egyik Jellemző vonása az önálló számadási egysé­gek számának megnövekedése. Ilyen elsősorban a raktár, az udvarbiró hivatala (gabona), a vár­nagyé (jószág) és az erdészeti hivatal. Bhhez Járul még az uradalom felszerelése (szerszámok, bútor stb,). A szerző egy egyszerű esettel világítja meg a számadási szervezet működését ebben a korszakban. Az utalványozás joga az uradalom legfőbb tisztviselőjét, a hejtman-t illette. írásos ren­delkezését (approbatio) a számadásokat vezető írnok kapta meg. A pénz kiűzetésére vagy bevéte­lezésére vonatkozó approbatiokat az irnok saját hatáskörben intézte el, ha azok nem érintettek anyagszámadást. A többi approbaüot az anyagszámadásra kötelezett egységeknek adta tovább. Ha pl. uj hordók készíttetését rendelték el. akkor az erre vonatkozó approbatioH a raktár vezetője kapta meg. aki a hordókat a bognárnál megrendelte. A bognár által készített hordókat anyagszám­adás szempontjából is elintézte (kiadásba helyezte a bognárnak adott fát. bevételezte a kész uj hordókat) és pénzbeli számadás szempontjából is. mert a havi pénzelszámoláshoz csatolta a bog­nárnak kifizetett összegről szóló nyugtát és az approbaüot. A havi elszámolást a számvivő irnok kapta meg. aki az elszámolást ellenőrizte, és a havi elszámolást mellékleteivel együtt a kérdéses személynek visszaküldte. Az approbatiokat megszámozták és a számadások mellett őrizték. Grafi­kus ábrázolásban az egész eljárás a következő képet nyújtja; Lefelé -. approbaüok Hejtman Ap_probatiok . ír" raktár T számvivő gabonatár L - - Z*! 1-­z­á I?-i^?­ili­vár nagyi hlv. 11 erdészet Felfejé; elszámolások A hejtman általában nem döntött egyedül, döntését egy konferenciának nevezett értekezleten hozta, ahol az egyes hivatalnokok megtették a maguk Javaslatait, s azokat a hejtman elfogadta (ezért approbatio a nevük). A számadási időszak végén a havi anyag-elszámolásokból a számvivő sommás kimutatást ál­lított össze, amely feltüntette az időszak alatt az anyagban beállott mozgást. Ugyanígy állította össze a pénzelszámolások sommás kimutatását is, s az egészet a hejtmannak adta át. Revízió után az anya­got a levéltárban helyezték el. A számadási folyamatban ezután még egy lépés következett: a kifo­gások megválaszolása. Ezeket az iratokat azonban a szerző már nem tekinti számadásoknak, hanem a szára adásokhoz tartozó levelezés iratainak. Az imént vázolt fejlődési Jok,néha.m,ég*ennél is bonyolultabb szervezetet hozott létre, első­sorban azokban az esetekben, amücor a nagybirtok valamely termelési ága olyan mértékben önálló­sult, hogy saját pénz§zámadást is vezetett. Hyen termelési ág volt a nagybirtok helyzete szerint egyes helyeken az erdészet, másutt a bányászat stb. A lejlődés nem egycsapásra következett be, hanem fokozatosan, előbb az egyik, majd a második, harmadik stb. temelési ág önállósult Grafi­kusan ábrázolva ilyenkor a következő helyzet állt"elő: 473

Next

/
Thumbnails
Contents