Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - FIGYELŐ - Családi levéltárak rendezésének problémái Csehszlovákiában / 167–178. o.

mát nehezíti az i&Phogy a levéltárrendezéseknél használt nemzetközileg elfogadott alapelvek, így mindenekelőtt a proveniencia elvei is, elsősorban ^ sokkal stabilabb szerkezetű hivatali eredetű iratanyaghoz kapcsolódó levéltárosi igényekhez vannak szabva, számos, a családi levéltárakkal kapcsolatos problémára tehát legalábbis többféleképpen, többértelmüen alkalmazhatók. A csehszlovák levéltáraknak az újjászervezés után az iratanyag levéltári feldolgozására vonatkozó, elsősorban szintén a hivatali szervezetben keletkezett iratok rendezési igényeihez alkalmazkodó alapelvei igy a családi levéltárak esetében ugyancsak nem mindig voltak közvetlenül alkalmazhatók. Ez a körülmény indokolja annak a három cikknek keletkezését, mely 4955—1957 kö~, zőtt M. Kostál tollából az Archivni ífasopis hasábjain látott napvilágot, s melyek a levéltári anyag feldolgozásának alapelveit először egy konkrét nagybirtok vonatkozásában, majd a nagy birtoküzem egy speciális, bár mennyiségileg igen Jelentős irattipusának esetében vizsgálták, igy Jutva el végül is a harmadik cikkben az e levéltártípussal kapcsolatos egyes elvi kérdések íelvetéséhez, sőt e kérdések rendszerezéséhez is. Bár Kostál a családi levéltárat végig elsősorban mint a nagybirtokos levéltárát nézi, s igy a levéltár feldolgozása során adódó problémák másik felét: a szorosan vett családi levéltár, s az őt alkotó személyi fondok problémáját, s e fondok egymáshoz való viszonyának kérdését nem tárgyalja kimerítően, cikksorozatának részletes ismertetése igy is sok hasznos elvi igényű megállapítással ismerteti meg az olvasót, A mondanivaló könnyebb áttekinthetése érdekében a következőkben e három cikket nem megjelenésük kronológiai sorrendjében, hanem a logikai sorrendnek megfelelően ismertetjük; először a legutóbb kelt általános elvi igényű cikket tárgyaljuk, s csak utána ismertetjük a részproblémákra vonatkozó két tanulmányt: először a számadási anyag rendszerezésére vonatkozót, végül pedig a rendszer alkalmazásának egy uradalom levéltárán bemutatott példáját, (SzerU V A nagybirtokok és nagybirtokosok levéltára cimü cikkének (AC -1957. ^-Mö. 1.) bevezetésében Kostál megállapítja, hogy a nagybirtokok és nagybirtokosok levéltárai a csehszlovák egységes állami levéltári fond jelentős részét alkotlak; a mintegy 4000 levéltári egység 70 000 folyómétert tesz ki. Ez a hatalmas anyag nem véletlenül maradt fenn. hanem a levéltári anyag nagy gondot kívánó céltudatos mentési munkájának eredménye. Közismert, hogy a nagybirtokosok nem törődtek levéltáraikkal, vagy azoknak csak egy ki s - történeti szempontból kevésbé értékes - részéhez ragaszkodtak. De már az első földreform után az elkobzott nagybirtokok levéltárait az állami mezőgazdasági levéltár vette át, s hosszú évek erőfeszítésével a még magánlcézben maradt levéltárakra is sikerült jóirányban hatnia. Az állami mezőgazdasági levéltár működésének eredménye volt, hogy a felszabadulás utáni második földreform során szinte veszteség nélkül vette át a megszűnt nagybirtokok levéltárait. s ezzel az NBK-hoz és Lengyelországhoz képest hatalmas anyagot mentett meg a kutatás számára. Az állami mezőgazdasági levéltár mintájára kezdett el dolgozni Szlovákia területén a Mezőgazdasági levéltár 4947-ben, de természetesen nem pótolhatta azt, amit a két háború közötti időszakban elmulasztottak. i. Jellemzők Minden levéltáros előtt köztudomású, hogy a nagybirtokok levéltárai az állami hivatalok levéltáraitól különböznek, feldolgozásukat ezért a következő megfigyelésekre kell felépíteni, 4. Minden nagybirtok igazgatási és szervezési viszonyai egyéniek. Ennek oka részben a nagybirtokok eltérő gazdasági helyzete (a Járási biróságok szervezete mindenütt azonos, a nagybirtokoké különböző) részben a nagybirtok különböző birtokjogi helyzete (önálló birtok vagy birtoktest). 2. A nagybirtok fennállásának hosszú időszaka. Ez lehetetlenné teszi, hogy a 42-20. század közötti iratanyagot azonos elvek szerint sorozatokba csoportosítsuk, - ehelyett az időszakaszok szerinti beosztás szükséges. 3. A fejlődés folyamán beálló gazdasági változásokra a nagybirtok érzékenyen reagál, adminisztratív gyakorlata különböző és nem állandó* Az állami hivatalok iratkezelése hosszabb időszakon , 468