Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - FIGYELŐ - Komoróczy György–Lengyel Alfréd: Legújabbkorin iratok rendszerezésének problémái Lengyelországban és a Német Demokratikus Köztársaságban / 162–167. o.
Egy mind Formsma, mind Panhuysen fent ismertetett cikkeiben érintett fontos elvi problémák; a levéltár organikus egység voKát kísérli meg értelmezni Dreese M.J. a NAB 4957-4958. évi évfolyamában (-183-185 1.) van Hobokennel vitázó kis cikke és van Hoboken erre adott válasza. Áz <Organikus egész* ciroü cikkben Dreese M.J. csupán azt a kérdést próbálja tisztázni, mennyiben Jogosult a levéltárakkal kapcsolatban az organikus, a szerves kifejezés. Ezen a téren kerül némileg ellentótben Van Hobokennel, aki nyomban a cikk után reagál is. Van Hoboken szerint Dreese is bizonyos mértékig félreértette öt. Amikor ő az torganikus egész* kifejezést helytelenítette, akkor nem azt állította, sőt még csak nem is gondolt arra, mintha a 2. paragrafus teljesen értéktelen lenne. Ellenkezőleg, ő teljesen egyetért Dreesevel abban, hogy a 2. paragrafus alapjául szolgáló gondolat maradandó értékű. Számára csupán az a problematikus, hogy ezt a gondolatot miként lehetne helyesebben megfogalmazni. Mert szerinte - s ezt nyomatékosan hangsúlyozza a biológiai képesbeszéd semmiképpen sem használható. Innen van, hogy szerinte nem jelent az sem jvaulást a Jelenlegi helyzelon. ha < organikusan fejlődő, vagy kifejlődött* egységről kezdenek beszélni, amikor «önkénytelenül előállott*, vagy valami ehhez hasonlót gondolnak. Felveti a kérdést, miért kell zavartkeltő íéltudományos képesbeszéddel élni ott. ahol világos kifejezéseket is lehet használni? Van Hoboken véleménye szerint közötte és Dreese között távolról sincsen az egész kérdésben olyan mélyreható nézeteltérés, mint azt Dreese feltünteti. Az adminisztráció fejlődési folyamatán ő is ugyanazt érti, mint Dreese ; nemcsak az egyes osztályok számának növekedését, hanem az egész adminisztratív munkát s éppen ezért elismeri, hogy talán helyesebb lett volna, ha nem fejlődési folyamatról, hanem egyszerűen csak folyamatról tett volna említést. A proveniencia elvvel kapcsolatban utal arra, hogy aki a Muller által megfogalmazott proveniencia-elvet előitéletmentesen olvassa, az semmiképpen sem találhat abban útmutatást egy most kialakuló irattár darabjainak rendezéséhez. Végül megjegyzi; ő lesz az utolsó azok kőzött, akik kétségbevonják, hogy egy levéltár nő és hogy ez a növekedés önkénytelen következménye az adminisztrációs folyamatnak. Egyetlen észrevétele ezzel kapcsolatban az, hogy ennek el- és felismeréséhez neki nincsen szüksége arra, hogy a biológiát segítségül hívja. Nézete szerint tehát, ha Dreese az ilyen irányú szükségérzését el tudja nyomni, akkor valószínű teljes lesz közöttük az egyetértés. LEGUJABBKORI IRATOK RENDSZEREZÉSINEK PROBLÉMÁI LENGYELORSZÁGBAN ÉS A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN A legujabbkori íratok az őket átvevő levéltárak számára egyre több uj problémát jelentenek nemcsak egyre növekvő mennyiségűk folytán, mely a levéltárakat immár egyszerűen férőhely szempontjából is hovatovább megoldhatatlan feladat elé állítja, hanem az irattermelés növekedésével egyre változatosabbá váló iratkezelési rendszereknek a szükségképpen egységes szempontokra törekvő levéltári feldolgozás számára egyre nehezebben megfogható volta folytán is. A levéltárak ezzel szemben szükségképpen egyre inkább az irattermelés a helyhiányt megszüntető tervszerű selejtezésének megszervezésére és ezt - valamint az anyag hozzáférhetőségét - megkönnyítendő már az iratképzés menetébe való beavatkozásra is törekednek. A népi demokratikus országokban, ahol a népi hatalom megteremtése utáni években nemcsak hogy aránylag gyorsan, hatalmas tömegű, mindeddig az állam élet hatáskörén kivül álló szervektől származó nagy mennyiségű iratanyag vesztette el ügyviteli értékét és igényelt archiválást, hanem az államélet organizmusa is máról holnapra gyökeresen megváltozott, ez különösen hatalmas feladatot Jelentett. Olyan feladatot, melynek megoldása nemcsak gyakorlati, hanem - mint pl. a népi demokratikus korszak íondkezdő szerepének kérdése hazai gyakorlatunkban - több izben komoly elvi kérdéseket is felvetett. Alább ismertetendő két cikkünk; egy lengyel és egy NDK cikk ezeknek a kérdéseknek megoldásához nyújt hasznos szempontokat és módszertani útmutatásokat 4 62 + + +
