Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - A magyar állami levéltárak jelentősebb növedékei: 1958. január 1.–1960. március 31. / 90–137. o.

használásával a kórház kiegyezés utáni történetének napjainkig való leidolgozásához igen hasznos adalékot nyerhet á kutató. A betegfelvételi jegyzőkönyvek és mellékleteik, valamint az ápolási törzskönyvek ezen tulmenőleg a megye és város egészségügyi helyzetéhek alakulásáról, a Járványok elterjedéséről és pusztító hatásáról, továbbá a betegek társadalmi és szociális körülményeiről is részletes felvilágosítást nyújtanak, -<íyőri Főállamügyészség iratai, (4940-4941) (0,4 iím) A Győr-Sopron megyei főügyészségtől begyűjtött főállamügyészségi iratok fondja mennyiségre nézve igen kis terjedelmű, de tartalmát tekintve nagyon értékes ügyiratokból tevődik össze. Főleg a Tanácsköztársaság bukása utáni ügyészségi jelentések, bizalmas jellegű feljegyzések jelentősek, mivel ezekből sok ismeretlen helyi adatot lehet nyerni az 1919-ben szerepelt kommunisták és egyéb később illegalitásba vonult személyek tevékenységére vonatkozólag. Egy 1928-ból megmaradt ügyiratcsomóban a bebörtönzött Hámán Katóval szemben alkalmazott bánásmód miatti panasziratok találhatók. Forrásértékük nem vitás. De az ügyészség által lefoglalt egyes lappéldányok, a velük kapcsolatos iratok és igazságügyi rendeletek is fontos adalékot nyújthatnak a Horthy-korszak történetkutatói számára* -> Győri Ügyvédi Kamara iratát (1922-1949) d,5 iím) Az Ügyvédi Kamarától átvett iratanyag tekintélyes részében egyes ügyvédek ellen lefolytatott fegyelmi ügyeket tartalmaz, de ez a körülmény nem csökkenti a fond általános forrásértékét, mert az emiitett akták sok vonatkozásban betekintést engednek a két világháború közötti időszak társadalmi és gazdasági életébe. Még ezeknél is tontosabbak azonban azok az iratok, amelyek egyrészt a zsidótör vények végrehajtásával kapcsolatos kamarai intézkedéseket és eljárásokat dokumentálják, másrészt a felszabadulást követően foganatosított kamara-tagsági tőrlésekről adnak tájékoztatást. De a kutatások szempontjából az sem érdektelen, hogy az anyag alapján egy tipikus győri érdekképviseleti szerv működésének a mindenkori államhatalmi rendszerhez való alkalmazkodásait lehet nyomon követni. Gyulai Állami tevéitár A beszámolási időszakban - a levéltár anyaga az alábbi érdekesebb iratanyaggal növekedett: * Dr. Karácsonyi János történetíró iratai, amely személyi okmányokból, magyar és külföldi levéltárakban készített Jegyzeteiből* 3 történeti tanulmányának kéziratából és levelekből áll. Terjedelme: 0,20 iratím. *» Lovassy László féle perrel (1836) kapcsolatban felvett eredeti tanúkihallgatási Jegyzőkönyvek. (58 lap.) - Gyulavári *

v

iharsarok» Termelőszövetkezet iratai. Évkoruk. 1950-4967. Mennyiség : 1 lm. Az anyagból egy kislétszámu termelőszövetkezeti csoport - később termelőszövetkezet - munkája tükrö ződik. Elsősorban taggyűlési és vezetőségi Ölési Jegyzőkönyveknek van Jelentőségük, mert ezekből tűnik ki, hogy a Tsz. mozgalomnak milyen nagy nehézségekkel kellett megküzdeni a kezdeti időszakban, •m A Magyar Beruházási Bank Békésmegyei Fiókja (Békéscsaba) iratai. Évkoruk: 1953. M

enynyisége; 13*60 ím. Az iratok forrásértéke azért Jelentős, mert valamennyi 1953. évi megyei nagyobb létesítmény pénzügyi lebonyolításáról ad képet. A megye összes vállalatai, állami gazdasági és közületi beruházásainak a tárgyidőszakban folyósított tervhiteleire, azok felhasználására, a létesítmények költségvetéseire, műszaki adataira vonatkozólag fontos dokumentumokat tartalmaz. - Eleki «Józseí Attila» Termelőszövetkezet iratai. Évköre : 1950-4957. Mennyisége 3,32 ím. Az iratanyag a termelőszövetkezeti mozgalom kezdeti időszakáról nyújt áttekintést. Ügyviteli és számviteli anyaga csaknem teljes s így részletes képet ad egy termelőszövetkezet,munkájáról és fejlődéséről, 125