Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Balanyi Béla: A Délpestmegyei Földbirtokrendező Tanács iratai a Kecskeméti Állami Levéltárban: iratok, 1945–1948: 4,73 iratfm. / 42–50. o.
w munkáját a területileg illetékes MH veszi át, mint elsőloku földbirtokrendező. A 7. § alapján a MR hatósági jogkörében a MH ügyvezetője, mint egyedi szerv személyes felelősséggel járt el, intézkedett és határozott. A rendelet azonban nem tette lehetővé, hogy az MH, vagy az OH a MFT által az igénybevétel és juttatás tárgyában hozott határozatot felülvizsgálhassa, vagy megváltó ztaíhassa. A íöldbirtokrendezés beíejező intézkedésének á 45 044/4949. FM sz. rendelet tekinthető, mely % §-ában kimondta, hogy a birtokpolitikai célból még ki nem osztott (tartalék) ingatlanokat, csereingatlanokat, (ingatlan és házhely kivételével) a rendelet hatálybalépésének napja (1949. augusztus 19.) után egyéni juttatás céljából fölhasználni, a földhözjuttatás céljából korábban bejelentett, de még el nem birált egyéni igényeket figyelembe venni nem lehetett Akinek -1948. január 1-én már birtokában volt a juttatott terület, de telekkönyvi tulajdont még nem szerzett, azt a MH Jóváhagyásával tulajdonul kell átadni. Még történtok kisebb jelentőségű további rendelkezések is, az MH 1950-ben is működött, de további működésének nincs nyoma. 2. A 33 000/1945. JM sz, rendelet 43. szakasza kimondta, hogy amennyiben a tárgyalásra kerülő ügyek száma megkívánta egy megye területén egy vagy több tárgyaló tanácsot is lehetett alakítani. Ezen rendelet adott lehetőséget, hogy a Pest-Pilis-Solt Kiskun megye Földbirtokrendező Tanácsának Kecskeméten is létesült egy tárgyaló tanácsa, meiy teljesen azonos jogkörű volt a MFT-vel, 1^945 augusztusának második felében már Délpestmegyei Földbirtokrendező Tanács nevei viselt, székhelye Kecskemét Jókai u 8 sz. alatt volt. (Az uj elnevezést létrehozó rendelkezést az iratanyagban fellelni nem lehetett) Illetékessége az OFT 2514/1945. rendelete szerint 1945. május 24-én kiterjedt az 1. abonyi, 2. dunavecséi, 3. kalocsai, 4. kiskőrösi, 5. kiskunfélegyházi, 6, alsódabasi járásra (Ladánybene és Lajosmizse községeket kivéve). 7. Cegléd, S. Kalocsa, 9, Kiskunrólegyháza, 10. Kiskunhalas, 11. Nagykőrös városokra és Kecskemét thj. városra, A Pestmegyei FT a közlekedési viszonyok miatt Kerekegyházát, Orgoványt, Izsákot is a Kecskeméti Tárgyaló Tanács illetékességébe utalja. A továbbiakban a Pestmegyei Földbirtok"endező Tanács a Kecskeméti Tárgyaló Tanács munkájába nem is szólt bele. Az igy önállósult Tanács rövidesen 13 személlyel dolgozott: elnök (ceglédi volt), 3 tanácstag skeméti), beosztottak: egy ítélőbíró (kecskeméti Járásbíróságtól), egy mérnök, egy irodaven °gy gyorsíró, egy altiszt. 1945. június hóban már 14. júliusban 15 ember kapott itt fizetést Júniusban már az elnök a Járásbiró volt. a gazdasági szakértő a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara főtitkára, a mérnök szakember nyűg. áüami mérnök. Négy tanácstag van, öt gyors- és gépíró, irodavezető és altiszt Júliusban már ügyvéd is volt az alkalmazotti karbán. Ezzel az á[ oarátussal bonyolított Jte a MFT a 6 járás és 6 város területén a földrendezés során hatáskörébe utalt minden ügyet. A DMFT nemcsak a székhelyén tárgyalt, hanem szükség esetén helyszínre is kiszáUt és ÉrgyaJj. Ilyen esetben az elnök, a gazdasági szakértő, mérnök, a tanácstagok közül rendszerint 2 személy, a helyi KFB elnöke és rendszerint 3^-5 tagja volt Jelen a tárgyaláson. Ha a község valamely másik község határából igényelt, az érdekelt község Nemzeti Bizottságnak elnökét, helyettes elnökét, a község Jegyzőjét, a KFB elnökét, 1 vagy több tagját is meghívták. Előíorduli, hogy az MKP,helyi titkára *vagy egy bizottsági tagja is jelen volt a tárgyaláson (főleg ingatlan visszajuítatási eseteknél). Az ülések hetyéül rendszerint az illetékes községi községháza szolgált A DMFT szorgalmasan dolgozott: az 1947: V. te. befejezése után Délpest megyében már nem volt olyan hely, ahol a KFB-t újra kellett volna alakítani. A földosztás tehát lényegében a délpestmegyei területen erre az időre már befejeződött 3. A DMFT iratainak forrásértékét már a Tanács a fent idézett rendeletekből kibontakozó sokoldalú hatásköre Jelentős szerepe is elég világosan mutatja. Még világosabban láthatjuk ezt akkor, ha magának a fennmaradt 46 csomó iratanyagnak (és hozzá tartozó 7 kötet segédletnek) alapján 46