Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - A magyar állami levéltárak jelentősebb növedékei: 1958. január 1.–1960. március 31. / 90–137. o.

sitó iratok. - Mint a családi levéltárak általában, gazdaság- és társadalomtörténeti kutatásokhoz használhatók fel. Szartory család iratai, XVIIHÍK. sz. 1,7 fm A besztercebányai Szartory család iratai a hasonló eredetű levéltári anyagról rentebb elmondottakkal megegyező irányú kutatásokhoz szolgálhatnak forrásanyagul. Az iratok között található a Parisban tanult Vásárhely Imrének francia orvosokkal folytatott levelezése is a XIX. sz. második feléből. Venzel család iratai. Xrx..sz. 0*5 fm Kisebb terjedelme ellenére igen jelentős a Venzel család fenti iratanyaga, amely az ómoravicai Heinrich Alajos által a XIX. sz. elején alapított kereskedőcég történetének bő dokumentációját tartalmazza- Külön kíeraelenjdök az anyagból a Heinrich Alajosné Kontz Rozália révén a családi levéltárba került lengyelországi (főként krakkói) Ingatlanokra vonatkozó iratok, valamint Venzel Gusztáv egyetemi tanár személyi levéltára, benne önéletrajza is. Esterházy család központi számvevőségének iratai. XX. sz. 70.0 fm Az Esterházy család hercegi ága volt soproni központi számvevőségének fenti iratait a Soproni Állami Levéltártól vettük át levéltárunk Esterházy-anyagának kiegészítéseként. A központi számvevőség iratai rendetlenek, értékük azonban a legujabbkor gazdaság- és társadalomtörténete szempontjából rejtegetésre nem szorul. * Festeücs család levéltárának raissillseh. XVIü-XX. sz. 6*2 fm Ez, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárától átvett iratanyag szintén kiegészítés : a Festeücs család volt keszthelyi levéltárának eddig könyvtári kezelésben állott s most a levéltárhoz visszakerült része, tekintélyes nagyságú missílis-gyüjtemény. Kortörténeti szempontból forrásértéke ugyancsak nyilvánvaló. r B.Boér Géza iratgyüjteménye. XVj-xiX. sz. 2,0 fm B.Boér Géza iratgyüjteménye, aminek birtokába Levéltárunk a nevezett végrendelkezése értelmében hagyományozás után Jutott, erdélyi vonatkozású, a fenti korból való iratokból álL Forrásértékük a fentiekben tárgyalt családi levéltárak anyagáéhoz hasonló. Klobusicky család zétényi levéltára. XVl-XVHI. sz. 7 ím E levéltár egyik része lajstromozott s a lajstromok is megvásároltattak, más - nagyobbik •*• része ugyancsak Zemplén, Ung, Sáros, Nógrád és Zólyom megyék területére vonatkozó jogbiztositó irat, valamint a birtokgazdálkodással kapcsolatos számadás, per, urbárium, összeírás. Igen nagyszámú a XVI-XVII. századból származó magyarnyelvű irat s külön ki kell emelnünk az 1300-1526 közötti időből 34 eredeti oklevelet, közülük árpádkori határjárást tartalmazókat. Nyelvészeti szem~ pontból érdemel említést a Maróti György által 1528-ban testvérének megőrzésre átadott ingóságok jegyzéke. Szurarák, besztercebányai kereskedő család levéltára. XVII. sz. 0,64 fm Az iratanyag gazdaságtörténeti szempontból igen Jelentős. A család később a Sígismundi Bányatársulat megalapításában vett részt. Számadáskőnyveí bepillantást engednek nemcsak a könyvelés és számvitel XVIII. századi technikájába, hanem e korból szinte egyedül állanak rendelkezésünkre. 92