Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Rácz Béla: Az Országos Levéltár Népi Demokratikus Csoportjának egy évi munkája és tervei / 67–76. o.

Az elmondottakból látható, hogy a feltételek is adottak, az egész levéltárügy érdekének íi gyelembevételével meg lehetne oldani a MNDL beindítását. A nehézségek nem legyőzhetetlenek, + + + Ezek után vizsgáljuk meg, hogy az uj levéltárnak melyek lennének a feladatai. Az uj levéltár feladatát két nagy csoportba oszthatjuk • 4. a levéltári külső és 2, a levéltári belső munkákra. Mely feladatok tartoznak az i. csoportba? 1, az iratárak ellenőrzése, II, a dokumentumok begyűjtésének megszervezése, III, az iratkezelési és irattári rendszerek tanulmányozása és kialakításának a segítése, ad I, Vegyük sorra a feladatokat. Mindenekelőtt tisztázni kell az MNDL irattári felügyeletének a határvonalait, Elegendő-e. ha az MNDL az 4950. évi 29, sz. tvr-ben az 0L gyűjtőterületébe utalt szervek irattárai felett gyakorol ellenőrzést? Nem, ez nagyon szűk lenne. Tehát, mely szervek irattárai felett gyakoroljon ellenőrzést a MNDL? 4. Központi államhatalmi szervek, 2, Központi államigazgatási szervek, 3, Közvetlen a Minisztertanács, a minisztériumok alá tartozó országos szerv#k és intézetek, 4, Iparigazgatóságok és trösztök, 5, Kutató, kísérleti és tervező intézetek, 6, Trösztösitett vállalatok, külkereskedelmi vállalatok, és szolgáltató vállalatok országos központjai. 7, Bankok ós más országos jellegű pénzintézetek. 8, SZÖVOSZ, OKISZ irattárai, A felsorolt szervek irattárának levéltári ellenőrzésének előfeltételeként a következő problémákat kellene tisztázni: a) a TÜK irattárakban őrzött dokumentumok levéltári ellenőrzése, b) a vállalati irattárak levéltári ellenőrzés szempontjából hovatartozásának a kérdése, c) a különböző intézetek irattárainak levéltári ellenőrzés szempontjából hovatartozásának a kérdése, d) társadalmi szervezetek irattárának levéltári ellenőrzése, ad a) Vannak olyan szervek, melyek dokumentumai teljes egészükben vagy részben TÖK irattárakban vannak. Ezen irattárak ellenőrzésére a levéltárnak jelenleg nincs joga. Az ott őrzött iratok döntő többségének azonban nagy történelmi forrásértéke van, A levéltárügy vezetésének feltétlenül meg kellene találni azokat a módokat, amelyek segítségével a TÜK irattárakban őrzött dokumentumok esetében is a levéltár érdekei megfelelően biztosítva lennének. Legkézeníekvőbbnek látszik a kérdés tisztázása a következő évben remélhetőleg elkészülő uj levéltári törvény alkalmával* ad b) Az egész kérdéskomplexum megértéséhez a kapitalizmus korszakába kell visszamen nünk. A kapitalista társadalomban a termelés atomizált, (A monopóliumok létrejötte és uralkodása ezen megállapítás lényegét nem érinti.)^ maximális profitért folyó harc egymással szembeállítja az egyes tőkéseket vagy tőkés csoportokat, ezért igyekeznek tevékenységük dokumentumait hét lakat alatt őrizni, A tőkéscsoportok és egyes tőkések tevékenységét a tőkés álam apparátus sem tudja tervszerűen irányítani, mivel azok érdekei merőben szemben állnak a társadalmi érdekekkel, A tőkés államapparátus adott szekciójának a tevékenysége során létrejött dokumentumok nem tükrözhetik az egész nemzetgazdaság eredményeit. Ezért szükséges, hogy a proletárdiktatúrát megelőző idő szakokból - feudális és kapitalista korszak - a lényegesebb vállalatok, bankok és földbirtokok őszszes dokumentumait egy helyen gyűjtsék össze, rendezzék és kutatás céljaira hozzáférhetővé tegyék. Ezt a feladatot az 0L és a KGL elvégezte, az -említett dokumentumok szervesen összefonódnak és közösen alkotnak egy egységet. 70