Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 3–4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI. MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Rácz Béla: Levéltári tanulmányút Jugoszláviában / 33–38. o.

~ A tanács határozatát a levéltárigazgatónak végre keir IraJtaui, az igazgató a tanácsnak feless., A levéltári igazgatót a levéltár gyűjtőterületének megtelelő szintű (köztársasági, járási stb.) állami végrehajtó bizottság nevezi ki. A megüresedett állásra a levéltár pályázatot ir ki. a beérkezett pályázatot a levéltári tanács személyi csoportja <4 levéltáros, 2 külső tag) felülbírálja és Javaslatot tesz a levéltári tanácsnak, amely a Javaslatot megvitatja és a döntése után az igazgató az adott személyt kinevezi. Hogyan Jön létre a levéltári tanács? Kik a tagjai? A tanács elsősorban a levéltáron kívüli kulturális, tudomá'hyos és társadadaimi személyiségekből áll. A levéltárosok maguk közül választás utján delegálnak tagokat a tanácsba. Az igazgató hivatalból tagja a tanácsnak. A tanácsba beküldött külső személyek aránya Jóval meghaladja a választott levéltári személyek számát Pl. a vajdasági levéltár tanácsának az összetétele is ezt bizonyítja: 5 delegált, 2 választott levéltári dolgozó és az igazgató. Az egyes levéltári tanácsok tevékenységét konkréten nem volt alkalmam tanulmányozni. Az ismertetések alapján azonban egy igen hasznos momentum megragadta a figyelmemet, nevezetesen, hogy a tanács tagjai különböző szerveknél védnökként lépnek fel a levéltár érdekében. A tanács ily tevékenysége a levéltárak részére feltétlenül hasznos és gyümölcsöző. Pl. a ljubljanai városi levéltári tanács tagjainak a fellépésére a 3000 fm iratanyaggal rendelkező levéltár 40 főnyi állandó és ottlétem idején további 4 főnyi kisegítő személyzetet kapott A kisegítők 4 órát dolgoztak. A 10 főből 4, a kisegítők közül pedig i tudományos dolgozó volt Meg kell említeni, hogy a Szövetségi, illetve a Köztársasági Levéltári Tanács tevékenységében elvileg különbözik az előbb említett tanácstól. Míg az elsők csak tanácsadó testületek, addig az utóbbiak határozathozó és ellenőrző szervek. Azonosság csak annyiban van a kettő között, hogy mind a kettő társadalmi szerv* A Jugoszláv Népköztársaság területén a történelem folyamán különböző irattári rendszerű anyagok keletkeztek. A több éves felszabadító háború idején nagy mennyiségű irat elpusztult. A megmaradt rész ömlesztett állapotba került Még ma is bőven van rendezetlen anyag, s Így e helyzetben Igen élesen vetődik fel a helyes rendezési elv megválogatásának kérdése, A Jugoszláv levéltárosok az eredeti irattári rend sérthetetlenség! elvét valUák s ennek alapján végzik rekonstruáló rendezői munkájukat Ez az olasz iktatási rendszerű közigazgatási anyagnál természetes is, mivel ott az íratok kisebb-nagyobb tárgyi csoportokra oszlanak. A Vajdasági levéltárban • - ahol a magyar uralom alatt keletkezett iratokat a numerikus rend jellemzi - az az elképzelés, ha majd rendezték az összes levéltári anyagot akkor katalógusba veszik az iratokat és a katalógus cédulákat csoportosítják a kívánt tárgyi egységekbe. SUenvetéseik ezzel szemben, hogy egy adott fondon belül létre lehet hozni bizonyos tárgyi egységeket, ha azt a régi irattári rendszer nem teremtette meg, azonosak a hazai ellenvetésekkel. Jugoszláviában a levéltáros egyesületek közreműködése folytán a levéltárak igen aktív propaganda, felvilágosító és nevelő munkát végeznek. Ki kell emelni a Levéltárak Hete elnevezésű; évente megismétlődő megmozdulást £ hét nap alatt a Jugoszláv levéltárosok még aktívabban ismertetik a levéltár értékeit, előadássorozatokat tartanak, kiállításokat rendeznek, napilapokba cikkeket irnak, még a mozi vásznát is felhasználják aktiv propagandamunkájukhoz. Több levéltárnál állandó Jellegű reprezentatív kiállítással is találkoztam. Meg kell említeni többek között a ljubljanai és a dubrovniki városi levéltárak kiállítását Az első a város építészetének a történetét mutatja be, a másik a raguzai köztársaság történetét és a Horvát Népköztársaság Munkásmozgalmát Kintlétem idején állítottak össze a Horvát Népköztársaság levéltárában egy igen tanulságosnak Ígérkező állandó Jellegű kiállítást A Jugoszláviában folyó levéltárosi oktatás egészét nem ismerem. Tudomásom szerint a Jugoszláv Levéltárosok Szövetsége foglalkozik e kérdéssel* Belgrádban állandó Jellegű oktatási Intézmények működnek, dologi felszerelésük kitűnő. Én csak a Horvát Népköztársaság magasfoku rendszeres, folyamatos levéltárosképzését tanulmányoztam. A levéltárosképzés a zágrábi egyetemen történik. Az oktatás kétéves, 4 hónapos időtartamú, az egyetemi diploma megszerzése után. Az oktatás sikeres befejezése második diplomát ad. A levéltárosképzés tanterve a következő: 36