Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Zimányi Vera–Horváth Ferenc: Levéltári munka két osztrák tartományi levéltárban / 184–190. o.

LEVÉLTÁRI MUNKA KÉT OSZTRÁK TARTOMÁNYI LEVÉLTÁRBAN A Magyarországot és Ausztriát évszázadokon keresztül összefűző kapcsolatok még ma is tanulságossá teszik számunkra az osztrák intézmények fejlődésének figyelemmel kisérését, jóllehet a két ország politikai, gazdasági és társadalmi rendszere immár eltérő utakon fejlődik tovább,, Az osztrák viszonyok figyelemmel kisérése különösen hasznos számunkra, történészek és levéltárosok számára, hiszen az osztrák levéltárak közül nem egy hazánk történetére vonatkozólag is értékes forrásanyagot őriz és a közös történeti fejlődés eredményeképpen sokáig hasonló szervezeti formák ban és irattári rendszerekben képződött iratanyaggal folytatott munkájuk eredményeinek megismerése esetleg a mi munkánk számára is hasznos íap*s^ala^l^t^n-yJ*fl.i*aior Az alábbiakban két, magyar vonatkozású iratanyagban igen gazdag osztrák tartományi levéltár ; a hazánkkal határos Mosón, Sopron ,és Vas megjék Ausztriához csatolt területeiből alakult Burgenland, valamint Stájerország levéltárának munkáját kívánjuk megismertetni olvasóinkkalo ismertetéseink forrásai a burgenlandi levéltár esetében a levéltár 4945-58 között kiadott évi Jelentései, a stájer levéltárak esetében pedig a levéltár Mitteilungen des Steyermarkischen Landesarchivs cimü folyóiratának 4953 -58 között megjelent köteteiben olvasható évi beszámolók. + + + > • • A Mosón, Sopron és Vas megyék nyugati részeiből 4924 ben alakult önálló tartomány (Bundesland) egész életére, kulturális és levéltári vonatkozásaira is, meghatározó erővel nyomta rá bélye gét Magyarország és Ausztria közötti átmeneti, összekapcsoló jellege, B terület a középkor óta kiala kult hatalmás nagybirtokok hazája, melyeknek birtokos urai legnagyobbrészt magyar arisztokraták voltak; s birtokaikon korszakonként váltakozva latin, magyar és német nyelvű igazgatás folyt, A Jobbágylakosság túlnyomórészt német, kisebb részében horyát anyanyelvű* az évszázadok során egyre jobban visszaszorult magyar elemek napjainkban már csak Felsőőr körül, néhány községben élnek nagyobb számban zárt egység be n» B nyugati határvidéket ezer szál kapcsolta a megyeszékhelyekhez és elsősorban a terület északi felének természetes gazdasági és kulturális központjához, Sopronhoz, Ugyanakkor tágadhatatla nul élénk összeköttetés állt fenn évszázadokon keresztül a szomszédos Alsóausztriával és Stájerországgal } Bécshez, Gpáchoz, Fürstenfeldhez és egyéb kisebb városokhoz erős kereskedelmi kapcsolatok fűzték s e .városokból komoly szellemi behatások érték e vidékei, A többi, történetileg kialakult és évszázados hagyományokkal, egyéni színezetű kultúrával ren delkező osztrák tartományhoz képest az 4924 ben keletkezett Burgenland levéltári vonatkozásban , rendkívül kedvezőtlen helyzetben volt

: a területére vonatkozó közigazgatási iratanyag természetszerűleg a megyeszékhelyeken. Magyarországon maradt, de éppigy Magyarországra került sok fontos uradalom levéltára is„ Ilyen körülmények között került sor az uj tartomány székhelyén, Eisenstadt ban (Kismartonban) a levéltárügy megszervezésére. Az 4924iöl 4938 ig. az Anschlussig terjedő időszakban nem működött külön levéltári hivataL A kezdeti években csak egyeüen referens volt megbízva a könyvtár és nyomdaügy, idegenforgalom!/ művészeti és tudományos ügyek vitele mellett a levéltárügy szervezésével is. Természetesen ilyenkörülmények között a levéltárügyre nem sok figyelem Juthatott, Később azonban egy önálló levéltá rosi állást rendszeresítettek. 4927 ben kérdőívek szétküldése révén mérték fel a tartomány területén lévő összes levéltári érdekű-iratanyagot, beszállításukra azonban, levéltár hiányában, nem gon dolhattak. A levéltári munka döntően a levéltárvédelem jegyében állt Csak a veszélyeztetett állagokat tudták elhelyezni a tartományi múzeum ban* Tiszteletre méltó munkát végzett ez időszakban a levéltárosi tisztséget betöltő Kari Joseí Homma, aki Kismarton, Ruszt, Mattersburg és Pinkafő városok, valamint a pinkafői és németujvárí Batthyány, a nebersdorfi Niczky, a mpnyorókeréki Erdődy családi * és uradalmi,levéltárakat, valamint a szalonaki bányaüzem levéltárát rendezte és állította fel

0 Ugyarv csak felállították a burgenlandi központi zsidó levéltárat is. A tartományi levéltáron kivül kis részF" ben családok, nagyobbrészt pedig a bécsi Árchivamt is rendeztetett levéltárakat. E rendezési mun 484