Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Bognár Iván–Schmidt Ádámné–Mandl Sándorné: A levéltári mikrofilmezés egyes kérdései az újabb külföldi szakirodalomban / 177–183. o.

közönként átmossák a régebben elkészült filmeket, ami visszaadja rugalmasságukat és megtisztítja az esetleg rájuk került szennyeződéstől. A levéltárakban folyó munka szempontjából mindezek az ismeretek egyáltalában nem jelen­téktelenek. Nálunk, sajnos, a levéltárosképző tanfolyam tárgyai között az iratok mikrofilmezése és restaurálása nem szerepel, pedig - mint a külföldi példa is mutatta - máshol a levéltárosoktól a levéltári iratanyaggal kapcsolatos technikai ismereteket is megkívánják. Még azok részére is, akik gyakornokságuk ideje alatt a fotólaboratóriumban és a restaurálom ühelyben több-kevesebb időt el­töltöttek, hasznos volna az akkor nyert ismeretek felfrissítése és a tapasztalatok elméleti megalapo­zása, összegezése a levéltárosképző tanfolyamon. Schmidt Ádám né + + + A nyugatnémet levéltári szakfolyóirat, a Der Archivar multévi Júliusi száma *f nem első ízben ­nagy figyelmet szentel a biztonsági és tudományos célokat szolgáló mikrofilmezés problémáinak. Az elmúlt világháborúban - amint azt dr. Hans B 0 oms koblenzi levéltáros «Sicherungsverftlmung lm Lohnauftrag* cimü cikkének bevezetőjében elmondja - sok pótolhatatlan kulturális érték ment ve szendöbe. Ez a tapasztalat többek között arra késztette az illetékeseket, hogy az írásos dokumentu­moknak legalább mikrofilmek formájában való fennmaradását biztosítani igyekezzenek. A kérdés megöl dásához igen széles alapokon, nagy körültekintéssel nyúltak hozzá. 4950-től számos szakmai konfe­rencia foglalkozott a részletek kidolgozásával, a szükséges költségvetési fedezet megszerzésével, Az az elképzelés, hogy az értékes levéltári anyag biztonsági filmezését egységes irányítás alatt működő un. próbafelvételező csoportok megkezdjék, megfelelő anyagi alap hiányában nem volt keresztülvihető, A rendelkezésre álló összeget ezért a Szövetségi Levéltár (Bundesarehiv) arra használta fel. hogy legalább bizonyos kezdeti tapasztalatokat szerezzen a levéltári anyag biztonsági filmezésére vonatko­zóan. A tapasztalatok szerzésére két különböző szempont alakult kL A pénzügyi és levéltári szervek azt kívánták megtudni, hogy a biztonsági filmezésnek nem a bérmunkában történő felvételeztetés volna-e a legegyszerűbb és leggazdaságosabb módjai a levéltáros és levéltár-fototechnikai szakemberek kü­lönböző időpontokban tartott konferenciáinak Jegyzőkönyvei szerint pedig az volna elsősorban megálla pifandó, milyen megterhelést jelentene a Levéltár személyi állománya részére az anyag előkészítés és a felvételező munkában való részvétel. Mindezek figyelembevételével a Szövetségi Levéltárnak - az e célra rendelkezésére álló 20 000 DM segítségével - a kővetkező kérdésekre kellett választ adnia: 4. Hogyan kell a tömeges iratíelvételezést előkészíteni és milyen tapasztalatokra lehet e tekintet­ben szert tenni? 2. Milyen mértékben terheli egy felvevőgép működése a levéltári személyi állományt? 3. Milyen költséggel jár egy meghatározott mennyiségű levéltári anyag filmrevétele? Az optimálisan megbízható tapasztalatok elérése érdekében a Bundesarehiv két céget bízott meg párhuzamosan a próbafelvételezési munkálatok végzésével. Der Archivar XIJ. Jg„ H. 3. 4959 Július. 484

Next

/
Thumbnails
Contents