Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Bognár Iván–Schmidt Ádámné–Mandl Sándorné: A levéltári mikrofilmezés egyes kérdései az újabb külföldi szakirodalomban / 177–183. o.

iratok lajstromának összeállításával és elfogadásával*, melyekről kópiákat lehet készíteni (s az eredeti iratokat megsemmisíteni), a levéltárakban szakbizottságok íelállításával,, a mikrofilmezésre ÉÉfc demes anyag kiválasztására. A következő referátumot K.B, Gelman - Vinogradova (Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézet) tartotta. Felszólalásában a mikrofilmezésre kerülő iratok kiválogatásának és előkészítésének kérdéseivel foglalkozott A levéltári iratok kiválogatásának,, mikrofilmezés céljából - mondotta -* biztonsági íond felállítása a célja*, mely megjavítja az eredeti iratok őrzési feltételeit,, kiszélesíti az írattok felhasználásának lehetőségeit és kiegészíti a levéltárat olyan iratok fotókópiáival, melyeket a levéltáron kivül őriznek. Ezért elő kell irni a kiválogatás részleteit is. A kiválogatás kritériuma az iratok tudoraányos és gyakorlati értéke* a fondképzés jelentősége és helye saját kora társadalmid gazdasági, politikai és kulturális történetében. Különleges ismérvül szolgál biztonsági íond létesítése céljából ph az iratok rendkívül értékes volta és ritkasága. De ezeket az ismérveket eddig nem határozták meg kellőképpen még a Levéltári Főigazgatóság 4958-as rendelkezései sem. Ami a különösen nagy terjedelmű fondok filmrevételét illett a gyakorlat megmutatta, hogy ez esetben ki lehet válogatni teljes fondokat fondrészeket valamint egyes őrzési egységeket (ügyiratokat) is. Kívánatos azonban ilyen esetekben is, hogy az őrzési egység teljes egészében legyen lefényképezve* Vannak egyéb kiválogatási kritériumok is ; a relhasználás mértéke/az iratok fizikai kémiai tulajdonságai s biztonságuk kívánatos foka. Egyes Ügyiratok kiválogatásánál filmezésre elsősorban a kézzel irt és a gépírásos dokumentumokat kell kijelölni Az ilyen jellegű iratok lefényképezése uh megszabadítja a levéltárakat a restau rálás fáradságos munkájától és sok értékes történelmi forrásanyagot ment meg a történettudomány számára. A A.Kuzina a Természettudomány- és Technikatörténeti Intézet munkatársa kifejtette* hogy na gyón csábító lenne a technikai jellegű iratok lefényképezése a dokumentumok nagy mennyisége miatt az azonban mégis helytelen volna, mivel a mikroíilm helyhez kötött felhasználása nehézkes és lassú, megfelelő személyzet kell hozzá, nem lehet rajta változtatásokat eszközölni stb« Ezek a kényelmetlen ségek természetesen elesnek a levéltárakba való beszállítás után; ekkor a mikrofilmezés szükséges és hasznos. Ezek a kérdések szükségessé teszik a technikai Jellegű iratok mikrofilmezésének rend szerezését ellenőrzését leírását és leltározását, végül tudományos tájékoztató apparátus felállítását E.F. Zselohovceva (Régi Iratok Központi Levéltára) beszámolt az ott őrzött iratok mikrofilmezése során szerzett tapasztalatokról. Itt a következő felállítási rendben őrzik a fényképmásolatokat: 1. a mikrofilmek negativjat 2. a mikrofilmek pozitivjat 3. a tekercsek, melyre egy őrzési egység yan másolva. A másolatok leltározásának rendszere az eredetihez való viszonyuk osztályozásán alap szik. Ezen a felállítási renden belül a következő beosztás található; a) magában a levéltárban őrzött iratok másolatai, b) más szovjet levéltárakban, vagy egyes személyeknél őrzött iratok másolatai, c) külföldi levéltárakban őrzött iratok másolatai, d) elveszett vagy megsemmisült eredeti iratok, valamint tematikai leitárás által kiválasztott iratok másolatai, e) üvegre vagy szélesfilmre felvett pótlások nega tivjai. A megnevezett csoportok mindegyikének érkezési naplója van, mely egyúttal a dokumentumok lel tarozásának alapjául is szolgát Ezt követőleg nagyon érdekes, sok eredeti gondolatot tartalmazó vita alakult ki. Főleg az eredeti iratok megsemmisítésének, a kiválogatás elveinek s a másolatok leltári rendszerének kérdéseiről esett sok szó. Sajnos, egységes vélemény egyik kérdéssel kapcsolatban sem alakult ki, ami arra mutat hogy gyenge volt a felvetett problémák elméleti előkészítése. Különösen éles volt a vita az eredeti iratok megsemmisítésének kérdése körül. A Levéltári Fő $ igazgatóság munkatársai szembeszálltak a Makszakov professzor előadásában kifejtett azzal a íelfo gással, mely szerint amennyiben a mikrofilmezés együttjár a nép szellemi kultúrája eredeti írásos emlékeinek megsemmisülésével, ugy a mikrofilmezés nem kívánatos. A levéltárakban - szögezte le E,i Bukatyén - nem formát, hanem tartalmat őriznek. Jelenleg a levéltári dokumentumok tartalmát ugy őrizhetjük meg leginkább, ha lefényképezzük. Tehát az eredeti iratok felcserélésének kérdése fénykép másolatokkal nem lényeges kérdés. V

4

V

0 Caplin közölte, hogy nem teljes adatok szerint 1958 folyamán az iratok állami levéltárakban való őrzése 88 millió rubelt emésztett fel, s ezek a kiadások minden év 178