Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Litván Györgyné: Szovjet cikk a személyi fondok repertóriumairól / 157–160. o.
Meisnernek ezzel szemben az a véleménye, hogy araikor íondelvről beszélünk, akkor ezen rendszerint mégis azt a rendezési eljárást értjük, melyet a franciák alkalmaznak, tehát egy íondon belül a régi regisztratura felbontását, s az anyagnak tudományosan kidolgozott sémák szerint való rendezését, Meisner megjegyzéseket füz ezenkívül Papritznak az aktacsomóval, aktaköteggel, nyalábbal stb, kapcsolatos fejtegetéseihez is. Nagy István SZOVJET CKK A SZEMÉLYI FONDOK REP E RTÓRIUMAIRÓL x A cikk a Központi Irodalmi és Művészeti Levéltár által eddig kiadott repertóriumok elemzése és bírálata alapján igyekszik általános következtetéseket levonni a személyi fondokról készült repertóriumok készítésének és kiadásának mikéntjét illetően. A Központi Irodalmi és Művészeti Levéltár a forradalom előtti és utáni irók és művészek levéltárairól készült repertóriumok kiadása terén Jelentős eredményeket mutathat lel. -1949 óta a következő tondok jelentek meg (a megjelenés sorrendjében): Nyekrászov. Korolenko, Furmanov, JuriJ Kpimov, Siskin. Vasznyecov, Ogárjov, Brjuszov, Makarenko, Herzen, Turgenyev. Gogol, N.A. Osztrovszkij, Csernisevszkij, Szerafimovics. M.B. Grekov, Csajkovszkij íondjának repertóriumai. Annál is jelentősebb tény ez, mert a szovjet - és a magyar - levéltári tapasztalatok szerint éppen a repertórium az a segédletfajta, araelyefca kutatók a legnagyobb haszonnal forgathatnak, s amely - a reálisan megvalósítható segédletek közül -- a legjobban tárja fel a levéltári anyag tartalmát. A cikkíró több szempontból vizsgálja az eddig kiadott repertóriumokat. Az első szempont rög tön az, helyesen választotta-e meg a levéltár azt a íondot, melynek repertóriumát kiadja. A cikkiró szerint a megválasztásnál mérlegelni kell az illető fond kiadásának politikai, társadalmi, tudományos aktualitását, ezenkívül az illető fond levéltári értékét (teljességét), A töredékes fondokról készült repertóriumok kiadását nem tartja helyesnek, és ebből a szempontból bírálja több repertórium (Siskjn, Brjuszov, Vaszov, Korolenko) közzétételét Ennek az első, alapvető szempontnak kifejtése után tér át a szerző fejtegetéseinek legtöbb tanulságot nyújtó részére, a repertórium minőségének, szerkezetének, apparátusának tárgyalására, A repertórium minősége mindenekelőtt a levéltári anyag elrendezettségének minőségétől függ, hi szén a repertórium minden tekintetben az illető fond hü tükörképe, szerkezetének papíron való rögzítése. Igazán Jó repertórium csak jól rendezett íondból készülhet. Különösen nagy Jelentősége van ennek a körülménynek a személyi eredetű íondok esetében. A meghatározott regisztraturáju, hivatali ere L. G. Szircsenko. A személyi eredetű rondok leltárai kiadásának tapasztalatai a Szovjetunió Központi Állami Irodalmi és Művészeti Levéltárában^A Moszkvai Állami Történeti-Levéltári Intézet dolgozatai, Vfll. kötet Moszkva, 1957.) - A cikk orosz címében előforduló, s a szóban forgó segédlet műfaját meghatározó «opit» szó fordítását a magyarul most megjelent Belov-Loginova Mityájev-Prokopenkoféle levéltári kézikönyv íorditása alapján közöljük 4eltár» ként. A valóságban ez a szovjet levéltári szakkffejezés nem felel meg annak, amit a magyar levéltári gyakorlatban leltárnak neveznek. Az <opisz» ugyanis a levéltári őrzési egységeknek tárgyuk és egyéb adataik megjelölésével ellátott jegyzékét jelenti. A Magyarországon használatos levéltári segédletek közül ennek leginkább a magyar repertórium felel meg, azzal a leglényegesebb különbséggel, hogy nálunk a repertórium tárgyi címszavai nem mindig esnek egybe az őrzési egységekkel. A továbbiakban az ismertetésben a félreérthető «leltár» kifejezés helyett a repertórium kifejezést fogjuk használni, azzal az ismételt figyelmeztetéssel, hogy még ez sem felel meg pontosan a repertórium szó magyarországi értelmének. 457
