Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - Bélay Vilmos: A Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézet esti tagozata hallgatóinak diplomamunkái / 153–154. o.

JV> Zárórendelkezések i. Az egységes állami levéltári íondhoz tartozó anyagot őrző egyéb levéltárak a levéltári anyag kutatásánál a lent előadott elvek szerint Járnak el. különös tekintettel saját feltételeikre. 2. Külföldi állampolgárok ezekben a levéltárakban csak a hivatalnak, vállalát. szerv vagy intézmény vezetőjének engedélyével kutathatnak* amelyek mellett a levéltárakat felállították és csak az illetékes levéltári szerv előzetes engedélyével, A belügyminisztérium levéltári főigazgatósága + + +. A rendelet értékelése során V.pölák kiemeli, hogy a kutatás tudományos céUát vagy közérdekű voltát most már csak abban az esetben kell igazolni, ha a kutatás Jellege kétséges. A tudományos dolgozóktól általában nem követelik a kutatások Jellegének igazolását, ha azonban a tudományos dolgozók egyéni érdeklődésből kutatnak, akkor ők is kötelesek a kutatási dijat megfizetni. A kutatás elveinek és gyakorlati lebonyolításának egységesítése érdekében az állami levéltárakban és néhány nagyobb tanácsi levéltárban egységes nyomtatványokat rendszeresítettek. A kutatólapot a kutató tölti ki egy-egy kutatási témára, s azon vezetik a levéltári anyag kiadását és viszszaadását, a «megjegyzés* rovatban pedig azt, hogy az anyagot fényképezték-e? Idegen levéltárból kölcsönzött anyag esetében feljegyzik a kérdéses levéltár nevét, a kisérőirat számát. Ugyancsak beirjákj ha a kutató a kutatási dl'at megfizetni köteles. Kérőlapot csak a nagyobb levéltárakban használnak. A kiadott anyag helyére őrjegy kerül, a más levéltárból kölcsönzött anyagról un. «revers» készül három példányban, melyből az elsőn a kutató az anyag átvételét elismeri. A levéltárak a kikölcsönzött anyagról (Kölcsönzési könyvet* kötelesek vezetni, s ebben nemcsak a kölcsönzött anyagot, hanem a kutatási témát és a kutató nevét is feltüntetik. A kutatónaplót a kutató naponként megérkezése után aláírja. A MOSZKVAI ÁLLAMI TÜRTÉNBTI LEVÉLTÁRI INTÉZET , ESTI TAGOZATA HALLGATÓINAK DIPLOMAMUNKÁI Az Intézet első esti tagozatának hallgatói -(érről P.I. Gankina az IsztoricseszkU Arhiv 4959. évi 3. számában megjelent beszámolója tudósít) - 1959 februárjában végezték be tanulmányaikat. A tagozat végeztével összesen 59 levéltáros kapott diplomát. Gankina beszámol róla. hogy a diplomamunkáknak mintegy háromnegyed részét a levéltárügy elmélete és gyakorlata, a levéltárügy története és szervezete, illetve az archeográfia és segédtudományok tanszékeinél készttették. A cikkíró örömmel regisztrálja ezt a tényt, mint annak bizonyítékát, hogy az intézet hallgatói élénk kapcsolatban állnak a levéltárak közvetlen munkájával, tudásukat a levéltárügy alapvető elméleti és gyakorlati kérdéseinek megoldásában kívánják gyümölcsöztetni, végül hogy foglalkozni kivannak a szocializmus és kommunizmus építése történetével. Sajnos, nem tájékoztat arról, hogy a diplomamunkáknak általa nem tárgyalt egynegyed része milyen tárgykörökkel foglalkozik, holott az olvasót ez is érdekelné, A Levéltárügy elmélete és gyakorlata tanszék egyik diplomamunkája a következő cimet viseli: rA villamossági tudományos kutatóintézet iratanyaga rendszerezésének, leltározásának és őrzésének kérdései*. A dolgozat többek közt tárgyalja a kutatóintézet irattári klasszifikátorát, amely a fond kom-: plekttzálását és az iratok felhasználását könnyíti meg. A kutatóintézet máris alkalmazza azokat a tété•153