Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - A csehszlovák levéltárak az iratanyag jobb hozzáférhetőségéért / 135–153. o.

Eperjesi Állami Levéltár: Zemplénre vonatkozik a homonnai Drugeth levéltár (a 16. századtól) és a nagymihályi Sztáray levéltár (a 17'. századtól, középkori rósz Budapesten). Ezeknek a levéltáraknak annál nagyobb az értékük, mert Keletszlovákia (Zemplén) van levéltári anyaggal a legkevésbé ellátva,* + + + A kapitalizmus első (1848-1947) korszakának szlovákiai levéltári anyagát a következőkben ismerteti a kimutatás: <A cseh területtől eltekintve, ahol 1848-1917 közt is találhatunk minden igazgatási fokú anyagot Szlovákia továbbra is hüján van a központi Jellegű fondoknak, mert Szlovákia a kezdődő kapitalizmus korában sem alkotott külön adminisztratív egységet A központi jellegű szlovák vonatkozású anyagot ezért Budapesten kell keresnünk, mégpedig az 1848/49-es forradalmi és kiegyezés utáni minisztériumok anyagában, melyet a badeni egyezmény értelmében vett át Magyarország Bécsből az első világháború után, A Szlovák Központi Állami Levéltárban az 1918 előtti államigazgatás köréből a magyar belügy minisztérium 1888 utáni anyagának egy része található,, melyet az iratszétválasztás következtében a szlovákiai igazgatás teljhatalmú minisztere szerzett meg előiratként Az anyag a régi elhelyezés szerint használható,, Bírósági vonalon 1871 tői kezdve Magyarországon Jl és III, fokú bíróságként királyi táblák működtek, mint feljebbviteli bíróságok polgári és büntetőügyekben és bizonyos Jelentéktelen bírósági igazgatási hatáskörrel, A Szlovák Központi Állami Levéltár őrzi a pozsonyi királyi tábla levéltárát amelynek illetékessége az ország 12 északnyugati megyéjére terjedt ki, A fond 1891gyel kezdődik és rendezett A bányaigazgatásban a főbányakamaragrófi hivata eltörlése után 1873-tól kezdve jogutódként a Selmecbányái Fő bányaigazgatóság működött amelynek illetékessége nem terjedt ki a kincstári erdőkre és birtokokra- A levéltár a központi bányászati levéltárban hozzáférhető (ma Szlovák Központi Állami Levéltár bányászati osztálya), A jobbágyság eltörlése és az uradalmi jelleg megszűnése után a volt nemesség és általában a volt földesurak gazdasági erdészeti levéltárai nagyfokú hanyatlást mutatnak. Abban a korban, amikor a történeti Magyarország lakossága gyakorlatilag az osztrák-magyar kiegyezés után kapitalista feltételek közé került a leggazdagabb levéltári anyaggal továbbra is a megyék rendelkeznek,* A cikk ezután vázlatos áttekintést ad a megyei intézmény kapitalista kori fejlődéséről, majd a korszak levéltári szempontú sajátosságait is mertet t •Levéltári szempontból ez a korszak néhány sajátsággal rendelkezik. Egyrészt nagyobb a rend az irattárakban osztrák rend szerint, Az iratok elnöki és rendes iratokra oszthatók fel és tárgyi csoportokat alkotnak. Érvénybe lépnek az iktató és sorkönyvelc Másrészt a JÓI érvényesülő Jobb irattári rendszerre károsan hatnak a gyakori átszervezések a közjog és igazságügy terén. A levél tarosok attól a törekvéstől vezetve,, hogy tárgyi csoportokat alkossanak, vétettek a fond szerinti pro veniencia ellen és gyakran több fondot egy tárgyi csoportba rendeztek. E korszak további hiányosságaként kell megemlítenünk azt a tényt, hogy az irattárakat főképpen a kerületi szinten, de megyei szinten is

0 főképpen a bíróságok terén, egyrészt a Béccsel szembeni gyűlölet miatt megtizedelték, másrészt Budapestre szállították* mégpedig elsősorban az elnöki iratokat (lásd a magyar alapleltárakat). Közülük sok pusztult el Magyarországon az Országos Levéltárban az 1956 os ellenforradalmi események alatt,,. E kórszak iratanyagának leltárforraában való hozzáférhe tővé tételével 1960-ra számolhatunk, A munkásmozgalmi dokumentumok jegyzékét 1867 tői kezdődően állítják össze,* + + + 141