Levéltári Híradó, 10. (1960)
Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - FIGYELŐ - A csehszlovák levéltárak az iratanyag jobb hozzáférhetőségéért / 135–153. o.
Gazdag régi feudális iratanyag található a városi levén árakban is. A legtöbb van Pozsony város levéltárában és a bártfai járási levéltárban (Bártfa város). Mindkettő anyaga 6000 darabnál több, Gazdag középkori anyaga van majdnem minden szabad királyi és bányává rosnak, közülük a legtöbb középkori oklevél Nagyszombat Besztercebánya, Körmöcbánya, Kassa és Eperjes város levéltárában található 0 Mindezekben a levéltárakban a 14. századra visszamenőleg városi könyvek is vannak Gaz dag középkori forrásanyaga volt a Selmecbányái városi levéltárnak is, középkori része azonban •1918 óta a budapesti Országos Levéltárban van, Ehhez az iratanyaghoz a kérdéses levéltárakban segédkönyvek is vannak. Régebbi nyomtatott leltár jelent meg Bártfa és Eperjes középkori okieve leiről. Folytatása kéziratban maradt Kéziratos ujabb leltárral rendelkezik Nagyszombat és Bártfa^ Útmutató formájában publikálták mint egységet a pozsonyi, kassai és körmöcbányai, tehát a három legnagyobb és legjelentősebb városi levéltár ismertetését Sok, régebbi feudális iratanyag található a volt nemesi családok levéltárában. Ezeknek a levéltáraknak és részeiknek egy jelentős része Magyarországon van. Szlovákiában az ilyenfajta legfontosabb levéltárak közé tartozik ; az ugróci Zay, a galántai Esterházy, a galgóci Erdödy (a pozsonyi Szlovák Központi Állami Levéltárban), a könyöki Majláth-Uzovics (a Bajmóci Állami Levéltárban), a krasznahorkai Andrássy (a Lőcsei Állami Levéltárban), a trencséni Ulésházy (trencséni Állami Levéltárban), a szentantali Koháry-Coburg (Radványi Állami Levéltár). Túlnyomórészt a régebbi kiadványokban publikált oklevelekről van szó. Szinte valamennyinek megmaradt régebbi segédlete, úgyhogy az anyag kutatás szempontjából hozzáférhető. A cseh kerületekhez hasonlóan Szlovákiában is ina áz anyakönyvek az állami levél tárakban őriztetnek. Általában a 17. sz. második leiében indulnak meg. 1870-ig valamennyt hozzá férhető a levéltárakban A 16. század derekától kezdve a bürokratizálás fokozódásával Szlovákiában is többségre jutnak a teljes irattárak. Főképpen központi hivatalokról van szó, amelyek - amint azt a beveze íésben mondottuk - a budapesti Országos Levéltárban vannak. Budapesten vannak a nagyobb te rületi hatáskörrel rendelkező hivatalok levéltárai is (pl. a dunáninneni és tiszáninneni tábla stbl A közjogi hivatalok közül a leggazdagabb anyaggal a megyei levéltárak rendelkezőnek, ezek a levéltárak abszolút többségben vannak az állami levéltárak közt ami annak a követ kezménye, hogy a megyerendszer Szlovákiában 11 év kivételével a középkortól egészen 1945 ig fennállott Szlovákiában megkülönböztetjük az un. történeti vagy régi megyéket (ezek 1922-ben szün tek meg), a nagymegyéket (.1923 28 közt) és a. íasiszta szlovák állam 1940-1945 közti megyéit Az 1922. december 31-ig működő történeti megyék száma 16 volt éspedig Pozsony, Nyitra, Trencsén, Árva, Türóc, Liptó, Komárom, Bars, Zólyom, Hont. Nógrád, Gömör-Kishont Sze pes. Sáros, Abauj-Torna, Zemplén, Nógrád és Zemplén megye anyaga Magyarországon található,, Hont megye levéltára a második világháború alatt elpusztult A többi 13 megye levéltára fennmaradt Iratanyaguk a 16. sz. első felében kezdődik, el szórtan régebbi anyaggal is rendelkeznek,, Régebbi anyaguk főképpen azért nem maradt fenn, mert a megyéknek hosszú ideig nem volt állandó székhelyük, iratanyagukat a megyei tisztviselők őrizték.* A cikk ezután rövid történeti áttekintést ad a feudális kori megyerendszerről és annak főbb funkcióiról, majd igy folytatja: <A megyei levéltárról való gondoskodást a 18. sz. elejétől kezdve kísérhetjük figyelemmel. A régi rendezések csupán elszigetelt esőtek (Gömör 1610, Nyitra 1629), Abaüj 1707-ben rendez téti és elenchizáltatla levéltárát Hasonló rendelkezéseket találunk Barsban 1719 ben, Liptóban 1730-ban, Trencsében 1736-ban. 1753-ban a királyné különös rigyelmébe ajánlja a megyéknek a le véltárakat Rendezésüket és segédkönyvekkel való ellátásukat kívánta. Felhívását 1768 ban mégis metélte. Pozsonyban Bakács János Jegyző ennek alapján rendezte a közgyűlési jegyzőkönyveket 138 s
