Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNETI ADATTÁR - Balanyi Béla: Fejezetek Kecskemét város levéltárának történetéből / 122–132. o.

legyen, mert azon kivül, hogy az iratok is részben csak a közelebbi évtizedekben szaporodtak, a 14 tagból álló Városi Tanács nagyobbára olyan egyénekből állott, kik 15-20 s több évekig kezelték a levéltárt, ismerték a tartalmát holott jelenleg ama régi tisztviselők •közül, már csak egyetlen egy van életben, mi ujabbak pedig alig ketten ismerjük valamennyire a zárt levéltárt Egy szerencsétlen esemény azt egészen ismeréttenné tenni képes lehetne. A mostani rendezeüen állapot mellett a mi csomózva van is, az irományok fenntartására káros, mert a vékony zsineg pólya a papirost összve rontja* A tanács 1860, jan. 13 i ülésén foglalkozott a beadvánnyal és a következőket rendelte ; «A belső levéltárnak rendezése, regisztrálása, s tárgy- és névjegyzésseli ellátása szükségesnek sőt halaszthatatlannak találtatván, Levéltárnok Hornyik János Urnák előterjesztése folytán ugyan ő felhivaük, hogy ismert szakavatottsága , ügyszeretete, s hivatalbeli szorgalmának a tárgy körül felhasználásával az érdekelt belső (zárt) levéltárt saját legjobb belátása szerint rendezze, azt neves tárgyjegyzékkel lássa eL» A zárt levéltár rendezett állapotban maradt ránk, de mutatók nem készültek hozzá. Tárgyi csoportokon belül tájékozódás csak átlapozással történik. Hornyiknak sem volt ideje a mutatók elkészítésére, mert 1861 ben már Ballá János lép helyére. Hornyik János rendezése a zárt levéltár anyagából a következő sorozatokat alkotta: Régi oklevelek. Szabály rendeletek, Pusztaszer, Kunsági puszták. Különfélék (45 különféle tárgykör). Földesurak levelet Nemesi viszonyok, 1848/4ö-es szabadságharc iratát Ezek az iratok ivrétben vannak könyvszerüen záródó fedőlemezek között (A «Régi levelek* sorozatot bekötötték 7 kötetbe,. Az iratok a sorozatokon belül időrendben vannak elrakva, de számozva nincsenek. Ezekben a sorozatokban vannak olyan iratok is, meiyek a Drégely-Ferenczy féle sorozatokból valók. Hornyik kiemelte onnan őket mert az általa összeállított tárgykörhöz tartoztak, A kiemelt irat helyén a kiemelés tényét nem Jelölte, A zárt levéltáron kívüli anyagbán a Drégely-Ferenczy féle sorozatokat 1855-ig folytatták. Az iratok ezen időpontig ivrétben vannak elrakva, a «Fenyítő* ts «Minus necesseriá> elnevezésű sorozatok azonban már frakturc som ókba vannak rakva. Hornyik levéltárosi munkássága ezzel véget is ért 1861-ben ui. újra főjegyzővé választották '. és e terhes közigazgatási elfoglaltság mellett írja és adja közre várostörténeti munkáit A rendező munka alatt szerzett anyagismerete folytán számos tanulmányt és 3 jelentős munkát irt: 1860-ban jelent meg {Kecskemét város története oklevéltárral* c. könyve első, 1861-ben a második kötete. A harmadik 1862-ben és csak 1866-ban Jelent meg a negyedik. Ez a mü a város történetét 1711-ig dolgozta fel. Közben. 1865-ben megjelent a «Pusztaszer,. ,» cimü kötete is. Kecskemét város gazdasági fejlődésének története c. munkája litografált sokszorosításban jelent meg, nyomtatásban csak Jóval halála után, - 1927 ben, A <K

e

cskeméti Lapolo-nak munkatársa. 18681Ó1 szerkesztője* Á M„Tud. Akadémia 1862-ben levelező tagjának választotta, a Magyar Történelmi Társulat is választmányi tagsággal tünteti ki, Az 1872-78-as és az 1883. évi tisztújításon a város tiszteletbeli főjegyzőnek választotta a tudományos világban is becsült fiát Ám Hornyiknak ekkor már hallása és látása meggyengült légzőszerve is megnehezült igy nyugdíjként élvezi a főjegyzői illetményét, (1200,- Ft évi fizetés) 1855. okt 8-án halt meg. A Tud. Akadémián Szilágyi Sándor mondott felette emlékbeszédet A város 1894 ben sirkövet emeltetett sir ja fölé, melyre a következőket vésette: *Ut nyugszik a város történetének megirója, félszázadon át fáradhatatlan tisztviselője Hornyik János, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Kecskemét város volt főjegyzője M. h. 1885. okt 8-án. 128