Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Romhányi Emil: Üllő község iratai a Pest és Nógrád Megyei Állami Levéltárban: iratok, 1945–1948: 3,06 iratfm. / 24–28. o.

/ Romhányí Emil: ÜLLŐ KÖZSÉG IRATAI A PEST ÉS NÓGRÁD MEGYEI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAK Iratok 1945-1948. - 3,06 íratta. A felszabadulás jelentős változásokat hozott a községek közigazgatásának életében. Á szov­jet csapatok megjelenésével egyidejűleg gazdátlanokká váltak és rövidesen felosztásra is kerültek a községekre majd mindenütt ránehezedő, azok igazgatását is közvetlenül, döntő módon befolyá­soló nagybirtokok. Rövidesén megszűnt a lakosság igazi akaratának érvényesülését a község igaz­gatásában oly nagyban gátló virilista rendszer ós mindezzel párhuzamosan a községek igazgatá­sában szerephez Jutottak a falu népének legharcosabb, legforradalmibb elemei is. £Á Magyar Közlöny 1945. Január 4-i számában megjelent 14/1945. ME számú, a közigazgatás ideiglenes rendezéséről intézkedő rendelet, megvalósítandó feladatként tűzi kL hogy a (szervezeti­leg egyenlőre érintetlenül hagyott) helyi önkormányzatok!, a maguk erejéből gondoskodjanak az igazgatási szervezet létrehozásáról és ezek működésének biztosításáról. E feladat megoldásában nyújtottak döntő segítséget «a demokratikus pártok megbizottaiból és kipróbált Hitler-ellenes ha­zafiakból* országszerte, a közigazgatási szervezet különböző fokozatainak megfelelően megyei, Járási és községi szinten megalakított Nemzeti Bizottságok. Szerepükről a közigazgatás ideiglenes rendezésében már az idézett ME rendelet is szól. Feladatukká teszi az önkormányzati testületek, a községekben tehát a községi képviselőtestületek újjáalakítását is, s az egész közigazgatást áU menetileg a Nemzeti Bizottságok vezetése alá helyezi. Ez az állapot egészen 1945 tavaszáig a 14/1945. ME számú rendeletet kiegészítő 1030/1945. ME számú rendelet megjelenéséig ^ártott. E rendelettel a kormány visszaállítja és ideiglenesen rendezi a háborúban megcsorbitott és fel­függesztett községi önkormányzatot, gondoskodik az önkormányzati állások betöltéséről, megen­gedi, hogy jegyzőként olyan személyeket is megválasszanak - a demokratikus utánpótlás érde­le kében - akik valamely önkormányzati testületben, érdekképviseleti szervben, társadalombiztosí­tási vagy más önkormányzatban, szakszervezetben, szakmai testületben, politikai pártban való munkásságuk révén megfelelő igazgatási gyakorlatot szereztek. Egyúttal rendelkezik a még meg nem alakult képviselőtestületek megalakulásáról. A rende­let megszüntette az önkormányzati testületek a virilizmus, cenzusos választójog és az örökös tagság elvén felépült rendszerét és újjáalakításukat a Nemzeti Bizottságok jogkörébe utalta, az ő jogukká tévén az újjáalakítás megszervezését, valamint a testületekben az egyes pártok és szakszervezetek képviseleti arányának megállapítását, A rendelet kimondta, hogy ott, ahol az önkormányzat már ebben a szellemben, tehát a Nemzeti Bizottságok irányítása mellett koráb­ban megalakult, uj eljárást nem keli lefolytatni. A képviselőtestületek ilyen megalakulásával egyszersmind a Nemzeti Bizottságok közigazgatási hatásköre megszűnt. Mint azonban éppen a következőkből látni fogjuk, politikai irányító szerepét a Nemzeti Bizottság a képviselőtestület felett mindvégig megtartotta, 2* Üllő község területén 55 napon át harctér volt, tüsvész pusztította el a községházát, a benne levő iratanyaggal egyíltt A hadmüveletek továbbvonulása után - azonban még a teljes felszabadulás előtt - 1945. Január 6-án a Magyar Kommunista Párt és a Független Kisgazdá­iét delegáltjai egyhangúlag kimondották a községi tanács megalakulását. A? községi tanács a Magyar Kommunista Párt indítványára a község vezetőjegyzőjévé ideiglenes minőségben Szabó György oki. Jegyzőt választotta meg. Üllő község közigazgatási tevékenysége ezzel újra megindult. Elsőrendű feladatként Je­lentkezett a község rendjének, valamint a lakosság élelmezésének biztosítása. A szegények in­gyenes orvosi kezelésben, gabona és íaellátásban részesültek. 1945. január 8-án Monor köz­ségben gyűltek össze a Járás községeinek vezetőjegyzői és bírái, s ezen az értekezleten is­mertették a Magyar Kommunista Párt monori szervezetének átiratát, mely sürgősen megol­dandó feladatként Jelölte meg a közigazgatás, a közbiztonság, a közélelmezés, á közegészség­ügy, valamint az iskolai oktatás megszervezését és megindítását 24

Next

/
Thumbnails
Contents