Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Orbán Sándor: A földreform történeti forrásaihoz / 50–52. o.

Az előbb emiitett forrás csoportokra, bizonyos egyoldalúság jellemző, mivel azok a társadalmi valóságnak csak egyik, vagy másik oldalát, számokban kifejezhető oldalát, vagy más ese tekben az iratokat létrehozó szervek és személyek látókörébe eső oldalát adják hűen vissza. További korlátaik keletkezésük és megmaradásuk esetlegessége. Ezzel szemben a szóbeli fórrá sok, ha azokat nem a manapság sokszor korlátozott értelemben, nemcsak mint osztályharcos visszaemlékezéseket, vagy nemcsak mint a Jelen szociográfiájának módszerét fogjuk fel, sok olyan előnnyel rendelkeznek, melyek az előbbieknél hiányoznak, így mindenekelőtt legdöntőbb, hogy a szóbeli közlések anyaga, mennyiség és tartalom tekin tétében elvileg úgyszólván határtalan, mert az csupán a gyűjtés kiterjedésétől és minőségétől függ, vagyis csak az a kérdés, hogy a kutató mennyi időt fordit gyűjtésükre, a beszélgetésekre, és mi lyen felkészültséggel, ügyességgel folytatla le azokat A szóbeli közlések ilyen, szinte határtalan bővíthetőségéből következik, hogy a gyűjtés, a földreformmal előállott viszonyok minden jelenségére ezeknek minden oldalára, részletére, továbbá összefüggésére kiterjedhet Jól gyűjtött élőszavas anyag segítségével, ezért konkrét árnyalt és szemléletes képet tudunk rajzolni a földreformmal lezajlott változásokról. Az élőszavas forrás nemcsak előnyös, hanem bizonyos esetekben nélkülözhetetlen is. Tekintetbe kell venni ugyanis, hogy a modern hírközlés (telefon, motoros futár), mellett számos tényre vonatkozóan az emlékezet maradt az egyeüen forrás. Különösen fennáll ez olyan forradalmi Jellegű időkben, mint amilyenben a földreform és az azt követő változások lezajlottak, amikor is nem örökíthette meg irás egytől>=egyik a gyors elhatározásokat és tetteket. Ezek szerint tehát nem egyszer a legfontosabb kérdésekre csak a szóbeli közlések nyomán adhatunk választ De á történések atmoszféráját és egyáltalán az uj viszonyok jellemzését is csak az élőszó felhasználásával oldhatjuk meg, így pl, a juttatottak öntudatosságáról, harcosságáról és politikai ma= gatartásáról } a régi gazdák különböző rétegeinek viszonyáról a földreformhoz és az uj gazdákhoz j a juttatott gazdaságok fellendülésének olyan tényezőiről, mint a régi gazdáktól kapott támogatás, vagy az adott piaci lehetőségek kihasználása $ az ujgazda réteg a falusi társadalomba való betagozódásaról 0 és egyáltalán a volt cselédség, valamint a parasztság többi rétegeinek életformájában történt átalakulásról rajzolt kép is, életszerűbben hat az élőszó felhasználásával, még akkor is, ha szépít is az emlékezés. Ami az élőszónak más forrásokkal való összekapcsolását egybevetését illeti, ugyancsak magától kínálkozik a lehetőség és igény. Pt majdnem minden esetben megtaláljuk az igénylések kimutatását 4945bÓl, és a végleges telekkönyvi adatokat általában 4947 bőt A kettő között azonban többnyire jelentős eltérések mutatkoznak, visszalépések, cserék uj igénylések folytán. Ezekre és okaikra nézve részben az iratokból, de főképpen az élőszavas közlésekből kapunk magyarázatot Ugyancsak az élőszóból meríthető adatok segítségével elevenithetők meg a statisztika holt számai is, amikor pt ugyanazon kategóriákon belül megvizsgáljuk, hogy több - vagy kevesebb családi munkerővel, kitartással, szakértelemmel és ügyességgel rendelkező ujgazdák, miképpen boldogultak, mig mások e feltétel híján lemaradtak, / Ismeretes, a földreformmal kialakult paraszti arculat és agrárviszonyok szinte tájról-tájra, helységről helységre más más vonásokat hordoznak, Ehhez képest éppen az utóbbi forrásaink képezhetik a kutatás alapjait az egyes területi egységeken belül, Ugyanakkor egy ilyen íorrásokkal megalapozott történeti kép a földreformról és a nyomában bekövetkező átalakulás egészéről, jelentős szerepet Játszhat a kérdéses terület lakossága helyes társadalmi tudatának kialakításában is„ Mindenekelőtt abban az értelemben, hogy adottságaiknak, valamint helyzetüknek, fejlődési korlátaiknak, egyszersmind lehetőségeiknek kritikus felismerésére vezeti őket Végül nemcsak a kiválasztott kisebb terüleü egységek sajátos helyi vonásainak bemutatásához járulna ez hozzá, de konkréten megvilágítana egy sor olyan társadalmi folyamatot és jelenséget is, mely országosan is általánosítható!, 52