Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - A levéltári segédletkészítés kérdései: részletek az ankét kérdőívekre érkezett válaszokból / 4–18. o.

csak fontos a biztonságos megőrzés szempontjából, helyes lenne ugyancsak valamennyi levéltárban a teljes anyagról elkészíteni. Az alapleltár műfajilag nem eléggé tiszta és egységes segédlet Mégis igen nagy jelentősége volt készülése idején: hibái, hiányai ellenére ez adott levéltáraink anyagáról első áttekintést, ez vezette rá levéltárosainkat (ami ugyancsak nem jelentéktelen dolog) a rájuk bízott levéltári anyaggal való tüzetesebb foglalkozásra- Korábbi, állagonként széteső formájával szemben az ujabb, fond szerinti tagolás egy jelentős hátrányát küszöböli kt A konspektusnak a kutatót tájékoztató szemponiból Mtom jelentőségét, a biztonságos megőrzés céljára nem. 2, A levéltár ismertetés készítését csak a kutatás szempontjából fontos fondokról, a velük tervszerűen adódott munka (pL rendezés) eredményeképp látom megokoltnak, 3, Valamennyi levéltárunkban mindenekelőtt azt kellene elérnünk, hogy «magas szinten* mind a biztonságos megőrzés, mind a kutatás megkönnyítése terén elkészüljön a legfontosabb segédlet: a raktári jegyzék és az útmutató, A helyes munkafelhasználás azt kívánja, hogy általában véve más segédletek készítésével (különleges eseteket, amUyet a levéltárismertetéssel kapcsolatban emiitettem, kivéve) ne foglalkozzunk, ha csak valamely levéltárban ezt a szintet már el nem értük, 4, Ember Győző tanulmányát általában véve igen hasznosnak és úttörő jelentőségűnek tartom, Bizonyos pontokon persze lehet és kell is vele vitatkozni, PL mindjárt a levéltár rendelteié sét nem szorítanám csak az őrzés és használhatóvá i^vé-? két pontjába; ez arra vezet, hogy mindkettőt nagyon tágan kell értelmeznünk, hogy a levéltárak valamennyi funkciója beleférjen, s ez nem válik a precíz meghatározás javára, As őrzés a laikus közönség szemében elég primitív és egysíkú funkciót jelöl, azért inkább a «megőrzés* szót használnám, s mindazt, amit még az őrzés fogalmába a szorosan vett épségben való megőrzésen leiül Ember Győző beleért, a belső rend biztosításának neve alatt foglalnám össze. Nem pontos, s épp az «anyag» szó használata miatt félreérthető a (levéltári anyag használhatóvá iétele* kifejezés sem ; kutatás céljára felhasználni levéltári anyagot segédlet segítsége nélkül is lehel Ezért magam is a levéltári anyag ban rejlő adatok felhasználásának megkönnyítéséről, vagy egyszerűbben a kutatás elősegítéséről beszélnék. Helyesebbnek tartottam volna a segedietíajtáknak nem (az egyébként is rélreérthető) magas, közepes és mély szint, hanem funkció szerinti csoportosítását (mint azt a LOK körlevele is teszi), Véleményem szerint ugyarás célszerű, ha az egyes segédletfajták csak egy-egy funkciónak felelnek meg, s nem igyekeznek többnek megfelelni, A levéltári útmutatóval is hangsúlyoznám tisztán a kutatást elősegítő rendeltetését Ember Győző is utal erre, de javasolja olyan adatok felvételét, amelyek a kutatónak nem sokat mondanak/pl, hogy hány £-ban rendezett vagy selejtezett; e két kérdést önmagában nem, csak a kutatás módjával kapcsolatban, de a megfelelő fondrészre precizirozva érinteném. Ugyancsak nem mondana sokat a levéltári rendszer, százalékos megoszlásának reltüntetése. Vitatható végül, amit Ember Győző a tárggyal kapcsolatban mond:, az egészet a levéltártörténetre épiti, s ezzel kapcsolatban óva int a részletes, hosszabb tárgyelemzéstőL Csakhogy épp a" tárgy az, ami a kutatót legjobban érdekli, s mivel az útmutató az ő céljára készül, itt ugy vélem, az «állagszintre csúszás* veszélye sem tarthat vissza attól, hogy minél teljesebb tájékoztatást adjunk, Az állagokat Ember Győző is fel kívánja sorolni^ ezért csak egy lépés tovább, hogy a tárgyrovatban a levéltártörténeti eredmények levonása után az állagok tárgyát is röviden bár, ismertessük, így az útmutató sokkal inkább megfelelne céljának, + + + y 17