Levéltári Híradó, 10. (1960)

Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám - Komoróczy György: A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ Berettyóújfalusi Kirendeltségének iratai a Debreceni Állami Levéltárban: iratok, 1946–1947: 0,45 iratfm. / 113–115. o.

tett ki. amikor felhívta a Ügyeimet egyes ipari termékekre, pl, az akkor még hiánycikként szereplő kerékpárokra. Kapcsolata volt a termény forgalmi vállalatokkal, amelyektől árut vett és szállított A szövetkezet tevékenységi köre a fentieken kivül kiterjedt az áruíorgalom minden faj* tájára, de sohasem maga adott el valamit, hanem tagszövetkezetei révén vagy bizományosai közvetítésével, Üzlethálózata tehát nem volt önálló. A szövetkezetnek ez a tormája tehát az állami elosztás hálózatát rejieszteíte ki egyfelől, másfelől pedig a tervszerű felvásárlás gazdasági tevékenységének kezdeti formáját képviselte a szerződéses termelés révén. Akkor ez a forma kiválónak bizonyult és megfelelt a már vá­zolt célnak ; a kapitalizmusból kivezető átmeneti kereskedelem követelményeinek. Az MSzK azonban 1947re már idejétmúlt szervezeti formává lett Akkor már az antika­pitalista harc továbbfejlődött, a politikai erőviszonyok a munkás-paraszt szövetség érdekében szélesebb körű szövetkezeti mozgalmat tettek lehetővé. Ennek eredményeként született meg 1947, Június 26-án a 7800/1947. ME sz. rendelet (MK Rend. Tára július iJ . amely megszer­vezte a MOSzK-ot s annak tagjai között a volt MSzK~t első helyen említi. A MOSzK már egye­sitette magában a Hangya szövetkezetet is, tehát egy lépéssel továbbment az MSzK-nál. amikor a falusi kizsákmányolás egyik kereskedelmi vállalkozását is felváltotta a szocialista szövetke­zet egy fejlettebb tormájával. • A MOSzK felállításával, amely ugyancsak megyei kirendeltségekre épült, az MSzK csak szervezetileg szűnt meg, de a MOSzK megyei kirendeltségeiben tovább folytatódott minden ad­digi tevékenysége. Ez Jellemzően rejeződött ki abban is. hogy a MOSzK irattára továbbvitte a régi MSzK iratait, az ujabban kelt levelezése a régi dossziékat követte. A MOSzK hatásköre bővebb volt, de a megmaradt hatáskörökön belül minden ügyköre folytatta a korábban kialakult gyakorlatot. Az MSzK ügyvitelének 1947. évi okmányai tehát mindenütt a MOSzK irattárában ke­resendők. 3. Az MSzK szervezeti formájának és működésének ismertetése tulajdonképpen már szá­mot adott az iratok történeti leírásáról is. Az iratok ugyanis az áruforgalomról, a termelés. értékesítés és fogyasztás biztosításáról szólnak és lényegében az ügyek ezeken a probléma­körökön belül egyíipusuak voltak. Kikkel kötöttek termelési szerződést, az egyes bizományosok kiktől vásároltak és milyen mennyiségben, kinek mennyi jutalékot fizettek ki az értékesítés al­kalmából, milyen árucikkeket adtak el a falunak, hogyan bonyolították le az áruátvételt a ter­ményforgalmi szervekkel, milyen volt a szervezetük, milyen személyi állomány tartozott a ki­rendeltséghez, - fondjában milyen természetű iratok találhatók. Ezeken kivül a pénztárkönyvek a forgalom, a pénzátutalások menetét, mennyiségi statisztikáját világítják meg s a napi mérle­gek mindenkor az üzleti forgalom egészéről számolnak be. 415

Next

/
Thumbnails
Contents